Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
nanszírozó Diósgyőri Társaspénztár, a XVIII. század végétől Társládának nevezett intézmény volt. A Társláda vagy Társpénztár önkormányzattal rendelkezett, felettese, illetve ellenőrző szerve a szakminisztérium volt. A gyógyítást végző orvosok a vasgyár alkalmazottai voltak, mint ahogy a kórházat is, az orvosi (üzemorvosi) rendelőket is a Társpénztár tartotta fenn, biztosította az intézmény személyi és dologi kiadásait. Legkorábban a kórház épületének (épületeinek) tervezését és kivitelezését finanszírozta. A kórház első tervét 1888-ban Szvetlik Mátyás készítette el, de egy évtized telt el, amíg egy „modernebb" változatának megépítése mellett döntöttek. „A gyár által 1899-1901 között a kolónia délnyugati végén a Kerekdombon épített és a Társpénztár ingyenes használatába adott új kórház átadására 1901. december 31-én került sor. Az épületegyüttes egy szimmetrikus elrendezésű emeletes főépületből és a szimmetriatengelyében lévő magasföldszinti gazdasági épületből állt" - írja Olajos Csaba, megjegyezve, hogy ez az alapépítmény ad helyet a jelenlegi ideggyógyászatnak. 293 Ennek a főépületnek a földszintjén egy 10 ágyas kórtermet és egy műtőt alakítottak ki. Az emeleten két, 10-10 ágyas kórtermet helyeztek el. Természetesen ezek mellett külön szobák, személyzeti (ápolónői), megfigyelőszoba, fürdőhelyiség, egészségügyi helyiségek és orvosi szobák voltak. A tengelyben épült gazdasági részlegnek helyet adó szárnyban a működtetéshez szükséges mosó-, szárító-, vasaló-, majd főzőhelyiségek, étkezde és a cselédek szobái kaptak helyet. A kétszintes épület - hasonlóan a kolónia eddig elkészült építményeihez - nyerstégla burkolatot kapott. (Hasonlóan a miskolci Erzsébet kórházhoz.) 1937-ben, majd 1942-ben még egy-egy épülettömb átadására került sor, amelyek a kórház alaptérképén ma is egymás mellett találhatók, de időközben az épületek frrnkciója megváltozott. A Vasgyár kórházának mindössze három épülete, s távolabb (a mai Lónyay Menyhért utcában) egy önálló gyógyszertára volt akkor, amikor a megyei kórház az 1940-es években 28 épülettömbben, 6 osztályon és a kórház területén 4 épületből álló járványkórházban fogadta a térség és természetesen a város betegeit. OLAJOS Cs. 1998. 92. p.