Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

men szerzett mérnöki oklevelet. 1891-1911 között a brassói államépítészeti hivatalban dolgozott, majd Zemplén vármegye híd- és útépítési programját tervezte és megvalósítását vezényelte. 19161920 között Sátoraljaújhelyről Kassára irányította a hadiutak tervezésével foglalkozott. A cseh megszállás után kellett elhagynia Kassát, s a menekülőkkel került Miskolcra, ahol 1920-tól 1926-ig irányította az államépítészeti hivatal tevékenységét. Elsősorban az infrastruktúra, úthálózat, közlekedés kérdéseivel foglalkozott. 1926-ban vonult vissza, de egy ideig még Miskolcon dolgozott. Nincsenek adataink arról, hogy Miskolcon hunyt el, s itt temették volna.

73 Az egyházak képviselőiről (Austerlitz Sámuel, Duszik Lajos, Kronberger József, Papp Antal, Péchy Alán minorita rendtartományi főnök és Széman István) az egyháztörténeti fejezetben írunk. A korszak jeles újságírói és szerkesztői közül Fazekas Sámuel, Fehér Ödön, Kas Endre, Láng Lajos és Sassy Csaba emelkedett ki. Sassy Csaba (1884-1960) élhette meg az új társadalom kezdetét, hiszen Fazekas Sámuel 1937-ben meghalt, a többiek Auschwitzban végezték. A miskolci sajtó történetéről a kötet további részében még szó lesz, de - ideszámítva Thurzó Nagy Lászlót is - a korszak újságírásának ők voltak az arculat-meghatározói. Az értelmiségi elitből különösen a jogászok és az orvosok vállaltak más jellegű közéleti szerepet. A 25 fős ügyvédi közösségből az 1882-ban Dunaföldváron született Barta Jenő 1909-ben nyitotta meg Miskolcon ügyvédi irodáját, de ezt megelőzően a Hevesmegyei Hírlap szerkesztője volt. A Miskolci Jogászkör megalapításának aktív résztvevője, az Ügyvédi Kamarában töltött be funkciót. Lakása és hivatala a mai „Tulipán-tömbben", villája Tapolcán volt. Neve még szerepel Miskolc 1943-ra érvényes címtárában, de 1945től nem rendelkezünk semmilyen adattal vele kapcsolatban. Bottlik József (1873-1933) karrierje az országgyűlési képviselőségig, a városi és megyei főispánságig ívelt. Önéletírása szerint már Budapesten elnöke volt az Egyetemi Körnek és az Országos Diák Szövetségnek. 1897-ben Borsod vármegye aljegyzője, 1901-től a mezőcsáti járás főszolgabírája lett. Mint megyei főjegyzőt a király 73 KŐRAKÓ B. - VÉR A. 1927.143. p.