Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

men szerzett mérnöki oklevelet. 1891-1911 között a brassói állam­építészeti hivatalban dolgozott, majd Zemplén vármegye híd- és útépítési programját tervezte és megvalósítását vezényelte. 1916­1920 között Sátoraljaújhelyről Kassára irányította a hadiutak ter­vezésével foglalkozott. A cseh megszállás után kellett elhagynia Kassát, s a menekülőkkel került Miskolcra, ahol 1920-tól 1926-ig irányította az államépítészeti hivatal tevékenységét. Elsősorban az infrastruktúra, úthálózat, közlekedés kérdéseivel foglalkozott. 1926-ban vonult vissza, de egy ideig még Miskolcon dolgozott. Nincsenek adataink arról, hogy Miskolcon hunyt el, s itt temették volna. 73 Az egyházak képviselőiről (Austerlitz Sámuel, Duszik Lajos, Kronberger József, Papp Antal, Péchy Alán minorita rendtartomá­nyi főnök és Széman István) az egyháztörténeti fejezetben írunk. A korszak jeles újságírói és szerkesztői közül Fazekas Sámuel, Fehér Ödön, Kas Endre, Láng Lajos és Sassy Csaba emelkedett ki. Sassy Csaba (1884-1960) élhette meg az új társadalom kezdetét, hiszen Fazekas Sámuel 1937-ben meghalt, a többiek Auschwitzban végez­ték. A miskolci sajtó történetéről a kötet további részében még szó lesz, de - ideszámítva Thurzó Nagy Lászlót is - a korszak újság­írásának ők voltak az arculat-meghatározói. Az értelmiségi elitből különösen a jogászok és az orvosok vál­laltak más jellegű közéleti szerepet. A 25 fős ügyvédi közösségből az 1882-ban Dunaföldváron született Barta Jenő 1909-ben nyitotta meg Miskolcon ügyvédi irodáját, de ezt megelőzően a Hevesme­gyei Hírlap szerkesztője volt. A Miskolci Jogászkör megalapításá­nak aktív résztvevője, az Ügyvédi Kamarában töltött be funkciót. Lakása és hivatala a mai „Tulipán-tömbben", villája Tapolcán volt. Neve még szerepel Miskolc 1943-ra érvényes címtárában, de 1945­től nem rendelkezünk semmilyen adattal vele kapcsolatban. Bottlik József (1873-1933) karrierje az országgyűlési képviselősé­gig, a városi és megyei főispánságig ívelt. Önéletírása szerint már Budapesten elnöke volt az Egyetemi Körnek és az Országos Diák Szövetségnek. 1897-ben Borsod vármegye aljegyzője, 1901-től a mezőcsáti járás főszolgabírája lett. Mint megyei főjegyzőt a király 73 KŐRAKÓ B. - VÉR A. 1927.143. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom