Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

1917-ben főispánná nevezte ki. A kommün alatt a kassai fogházba került, majd az 1920-as választásokon a mezőcsáti járás képviselője lett, a kisgazdapárt politikáját hirdetve. Jogászként közigazgatási kérdésekkel foglalkozott, és publikált is. Számos megyei és miskolci bizottságban dolgozott, s betöltötte a Tisza-jobbparti Mezőgazdasági Kamara elnök tisztét is. Nekrológjában olvassuk, hogy „volt idő, amikor miniszterelnöknek emlegették, s csak rajta múlott, hogy nem lett az."

74 Bulyovszky Gusztáv (1860-1939) is egy korszak polgári elitjének jelképévé vált. (Védett, vagy védelmet kívánó síremléke a mindszenti római katolikus temető kriptasorán található.) A függetlenségi és 48-as politikai eszme képviselője volt (nagyatyja a forradalomban halt hősi halált). Nagyváradon és Budapesten szerzett bírói és ügyvédi képesítést. Miskolcon kezdte működését, hosszú éveken át a város főügyésze volt. A mindszenti róm. kat. egyház főgondnoki, majd világi elnöki teendőit is ellátta. Elete összekapcsolódott a színházban működő Nemzeti Kaszinó történetével. Annak elnöke, majd haláláig tiszteletbeli elnöke volt. Négy évtizeden át dolgozott a város képviselő-testületében, közigazgatási és színügyi bizottságában. A Miskolci Nemzeti Kaszinó a keresztény, polgári értékrend őrzője maradt felszámolásáig. A 106. évadot 1939-ben kezdte meg, s Széchenyi, majd Lévay József után ekkor köszöntötték tagjai a tiszteletbeli elnöküket, Bulyovszky Gusztávot.

75 Domán Aladár, Dudocz József után a hejőcsabai Forgács Dezső (1873-1944) munkássága is feljegyzésre méltó. 1900tól Miskolcon nyitott irodát, a városi törvényhatóságnak s két szakbizottságnak volt tagja. Az Ügyvédi Kamara titkáraként jegyzik nevét a miskolci jogásztársadalomban. A zsidótörvények végrehajtása során a városi tisztségekből kizárták, egyéni praktizálást sem folytathatott. Családjával együtt Auschwitzban fejezte be hét évtizedre szabott életét.

76 Miskolc és Diósgyőr határán az egykori villamosmegállót „Glós-kitérő"-nek nevezték. A környék északi domboldalán voltak az 1880-ban Miskolcon ügyvédi irodát nyitó Glós Károly (1855-1938) birtokai, amelyeket a Nagyatádi-féle föld74 DOBROSSY I. 1997. 4. köt. 43^15. p. 75 DOBROSSY I. 2002. 9. köt. 150-156. p. 76 PASZTERNÁK S. 1970.118. p.