Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
az 1900-ban épült részek emeletráépítést kaptak. A régi földszintes részre épített emeleten orvosi ebédlő, könyvtár és olvasószoba (a déli szárnyon), de egy háromszobás lakás (az északi szárnyon) is kulturáltabbá tette az ott dolgozó szakemberek életkörülményeit. 5. A proszektúra épülete is részben a régi átalakításával, másrészt új épületrészekkel nyerte el évtizedekig használatos külső megjelenését és belső téralakítását. A legszembetiínőbb változás az volt, hogy a régi ravatalozó északi irányban fedett oszlopcsarnokkal bővült. Az épület nyugati bejáratot s kelet-nyugati irányú új folyosót kapott. Erről a folyosóról lehetett bejutni a hűtővel ellátott hullakamrába. 6. A „Bottlik István" alapítványi gyermekkórháznak szintén nyugati főbejárata volt. Az előcsarnokból a főorvos és az alorvos irodája, valamint egy kisegítő ápoló szobája nyílt. Az első emeleten három kórterem és egy különterem volt, a déli homlokzaton alakítottak ki üvegezett zárt erkélyt. Hasonló szobafürdőszoba-kiszolgáló helyiség volt a második emeleten, míg a tetőteret az ápoló- és segédszemélyzet szobái foglalták el. 277 Amikor Jäger Gyula 1931-ben átvette a kórház irányítását, a fenti épületegyüttesekkel gyarapodott megyei intézmény 700 betegnek (ágynak) adott helyet, az évi járóbeteg-forgalma meghaladta a 10 000 főt, az ápolásra fordított napok száma pedig elérte a 200 000-et. A kórház személyzetének száma 180 fő volt (az orvosok és egészségügyiek összesített létszáma). A hivatalos statisztikák és a sajtóadatok alapján a kórház az ország második legnagyobb egészségügyi intézménye, amely öt vármegye egészségügyi szolgálatának központja volt egyben. E térségben lakó félmilliónyi ember igényeit kellett kielégíteni, betegeit gyógyítani. A legforgalmasabb egységei a sebészet, a belgyógyászat utasította el - hely hiányában - a legtöbb beteget. Ezen olyan módon segítettek, hogy az ápolónői iskola épületét gyógyászati célokra alakították át. Ide került a szemészet és a pótsebészet 30-30 ággyal. A szemészet helyét pedig a belgyógyászat és a bőrgyógyászat kapta meg, s így 36 új ággyal gyarapodott a belgyógyászati osztály. 278 LAKATOS M.-MÉSZÁROS L. E.-ÓRIÁS Z. 1930.468^88. p., 490-491. p. 278 Reggeli Hírlap, 1931. október 25.
