Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

pengő volt. Egy film tehát 126 000 pengőbe került. A 37 film kölcsöndíjából, a külföldi licenc- és cenztirajegy-bevételből csak 3 662 500 pengő volt bevételezhető. A 37 film gyártóit így 1 milliós veszteség érte. Ez a veszteség filmenként a költség egyötöde (azaz 21%-a).

653 A cikk írója szerint a válság megoldása az lenne, ha évente csak 10-12 (és nem több!) filmet gyárthatnánk. Más szerzők (pl. a mozisok képviseletében Csonka Lajos) a fentebbi számítást a filmgyártók siránkozásának tartotta, hiszen nem gyártana egy-egy filmvállalat 10-15 filmet évente, ha az üzlet 1/5 részben veszteséges lenne. A filmélet körül támadt vitának, a szakmai-művészeti visszatekintésnek a Magyar Film-en kívül más, országos fórumot is teremtett a Kamara: 1939. június 5-11-ig megszervezték az első Lillafüredi Magyar Filmhetet. Mintául a Velencei Biennale szolgált. Védnökségét a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Hóman Bálint vállalta, s népes táborában ott találjuk a hivatalból részt vett borsodi és miskolci főispánt, Borbély-Maczky Emilt és Lichteinstein Lászlót, ill. a város polgármesterét, Fekete Bertalant is. A filmhét megnyitóját június 3-án Zsindely Ferenc államtitkár tartotta. A Kamara nevében Kiss Ferenc („A filmhét célja"), Binger János („A magyar filmgyártás gazdasági és kulturális jelentősége"), Törey Zoltán („A magyar film nemzetközi kapcsolatai") címen tartott előadást. Este vacsora- és ismerkedési est volt a Palotaszállóban; június 4-én magyar-német kultúrfilmverseny, délután teniszverseny; 10-én, este 21 órakor „velencei éj" (azaz fáklyás csónakázás) a Hámori-tavon, és a diósgyőri munkások „hódoló felvonulása" következett.

654 A második filmhetet 1940. június 22-től július 1-jéig tartották. A népes védnökségen túl a rendezőségben már ismerős névre bukkanunk: Szentpály Istvánéra, a MEFHOSZ hajdan volt ügyészére, az Apolló mozi volt igazgatójára, a tízes-hűszas évek polgármesterének idősebb fiára, aki a húszas évek derekán költözött (vissza) a fővárosba, ahol visszatért régi szerelméhez, a mozihoz, a filmhez. Itt futott be mint filmes, és lett az Atalier Filmgyár Rt. Igazgatója s a Filmművészeti Kamara szakértői bizottságának tagja, s aki 653 Magyar Film, 1939. 31. sz. 65-t Vö. DOBROSSY I. 2005.136-137. p.