Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

ez idő tájt már 6 népszerű film producereként egzisztált. (Varjú a toronyórán, 1938; Pusztai királykisasszony, 1938; Bors István, 1938; Hölgyek előnyben, 1939; Párbaj semmiért, 1939 és az Erdélyi kastély, 1940).

6

55 A filmhét mérlegében már 12 határozati javaslat is szerepelt: a valutafelárak, a vigalmiadó-mentesség, a fázisadó-rendszer, a műterembérletek, önálló filmbank és más fontos ügyek. Ezen a filmhéten vetítették az „Árvíz Indiában" (amerikai), a „Sarajevo" (magyar), a „Bécsi történetek" (osztrák), a „Mária két éjszakája" (magyar), a „Csak egyszer élünk, Dankó Pista" (magyar), „A postamester" (osztrák) és „A kés" (olasz) című filmeket. Ebben az évben a magyar film is megjelent a Velencei Biennalen a „Gül Babá"-val és a „Dankó Pistá"-val. Minden népszerűségük mellett (a Dankó Pista vezérdala, a Most van a nap lemenőben kezdetű, közkedvelt melódia lett Rómában is), nagy hátrányuk volt a magyar filmeknek, hogy a szöveget nem fordították olaszra; ez csökkentette a film népszerűségét. A fesztiválon a magyar filmeket a harmadik helyre sorolták. Ugyanakkor figyelemreméltó kritikai észrevételt kapott a magyar filmiskola, miszerint az (még) az operett-stílushoz sorolható, pedig a nyugati filmek már merészebben közelítenek a prózához. A háborús kormányok óriási lehetőséget láttak a filmben, ezért is törődtek sokat a nemzeti filmgyártással. Nálunk is külön kormánybiztosa lett a filmkamarának (Kiss Ferenc személyében). Ezért is kapott kiemelt jelentőséget a felvidéki és erdélyi mozihálózat ügye, a „Mozisok Erdélyért" segélymozgalom nemzeti propagandája. MISKOLC KÉPZŐMŰVÉSZETE A magyar művészettörténet-írásnak régi, még a múlt század hatvanas éveire tehető vitája a XX. század első felének korszakolása. Egyik álláspont az 1919 és 1945 időintervallumot (ennek alapján készült az Akadémiai Kiadó „A magyarországi művészet tör655 A második (egyben utolsó) Lillafüredi Nemzeti Filmhéthez ld. DOBROSSY I. 2005.138-139. p.