Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

üzlettel bíró suszterek is mmd-mind csizmából élnek, cipőmeg­rendelésük alig van." 115 Ennek párhuzamaként jelent meg a középosztálybeli közhiva­talnokoknál, állami tisztviselőknél - részben politikai hatásra - a „magyaros öltözet", amelynek premierje a megyeházán volt 1938 márciusában. „Igen jó hatást váltott ki a zsinóros, fekete magyar ruha, az úgynevezett Petőfi-gallérral és nyakkendővel. A főispán­nak egymás után gratuláltak a bizottsági tagok, s kiderült az is, hogy a magyaros öltözésre megindult mozgalom országos vissz­hangra talált. ...Elmondta a főispán - írja a lap -, hogy legutóbb Budapesten egy estélyen vett részt. Erre szmoking volt a kötelező, de ebben a magyaros szabású ruhában jelent meg. Az öltözetnek igen nagy volt a sikere. Darányi Kálmán miniszterelnök örömének adott hangot, hogy éppen Borsod-Gömör vármegyéből indult el ez a mozgalom, amely rövid idő alatt országossá szélesedik. Azt kér­te, hogy a vármegye társadalma is karolja fel ezt az akciót és min­den iinnepélyes alkalommal ezt a magyaros szabású öltözetet ve­gye fel." 116 Ezt a „magyaros" vagy inkább a középosztálybeli dzsentri vise­let visszavarázsolásának utolsó kísérletét elseperte a háború, mint ahogy magát ezt a társadalmi réteget vagy osztályt is. A magyar társadalom tagozódásában itt voltak a legnagyobb szélsőségek, életforma-életmód „tolódások", s ami 1919-1920 után „újjáébredt", az 1947-1948-ban végérvényesen megszűnt. Ettől eltekintve is ke­vés az a forrás és főleg feldolgozás, amely lehetővé tenné ennek a középosztálynak a mélyebb bemutatását. A közeljövő feladata - a monográfián túl - e téma kutatásának elkezdése és közzététele, hiszen enélkül aligha lehet a városról átfogó és reális képet alkotni. Bányászok és gyáripari munkásság a város társadalmában Miskolcon a Zsolcai kapuban, a Gömöri pályaudvar környeze­tében alakultak ki kis- és közepes nagyságrendű (100-300 főt fog­lalkoztató) ipari üzemek. Munkáslétszámuk az 1920-1930 közötti évtizedben 1500-2000 fő között mozgott. A Tiszai pályaudvar kör­115 Reggeli Hírlap, 1921. október 16. 116 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1938. március 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom