Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

nyezetében alakult ki a másik ipari központ, ahol a MÁV Járműjavító üzemében 1920-1950 között 800-1300 mimkás dolgozott.

117 Az állami vas- és acélgyár Diósgyőrben, majd a gyárat kiszolgáló szénbányák Perecesen a harmadik ipari bázist jelentették, s dolgozóik kolóniákon éltek. Miskolc ipari súlyát, másrészt a gyáripari munkásság jelentőségét ez a térség adta. 1920-ban Diósgyőr összlakossága 19 312 fő volt, s ezen belül az anyatelepülésen, Diósgyőr községben 11 101-en, a vasgyárban 3 361-en, Újdiósgyőrben 1 720an, Perecesen pedig 2 854-en laktak. A családfenntartók túlnyomó többsége a vasgyárban vagy a bányában dolgozott.

118 Ujdiósgyőr és Miskolc határa jobbára gyári munkásoknak biztosított kertes házakat, így az Avasról szemlélődő az 1930-as években a két települést már összeépültnek láthatta. Ezért írja Szabó Zoltán, hogy a „munkásság összefüggő tömbökben lakik a város nyugati felén, a Diósgyőr felé nyíló utcákban és Diósgyőrött a vasgyár szomorú szürke és füstös telepi lakásaiban. Minden rétegek és csoportok meglehetősen békében élnek egymás mellett és e téren érződik valami - vidéken meglehetősen szokatlan - demokratikus légkör. Ez részint a miskolci polgárosult szellemű szociáldemokrata pártnak köszönhető, melyet itt nem kezelnek ellenszenvvel a kereszténypolgári rétegek sem. Másrészt pedig annak (köszönhető), hogy a város örökölt valamit annak a kornak liberálisabb szelleméből, amelyben kialakult. E téren is közel áll Miskolc Budapesthez, s a kultúrpártolás sem áll rossz helyen."

119 A szociográfus jó megérzése volt a keresztényszocialisták és a szociáldemokraták toleráns együttélése, de ami a kolóniát illeti, nem helytálló megállapítása. A gyár vezetése ugyanis különös gondot fordított a munkáslakások és szociális létesítmények, egyházi, oktatási intézmények építésére és fenntartására. így 1920-ban 80 kh területen alakított ki 300 négyszögöles parcellákat lakásépítésre munkásainak. A nyugdíjasoknak, az özvegyeknek és az árváknak egyszeri segélyt fizetett. Ezt a szociálpolitikai intézkedést 117 DOBROSSY 1.1994. 275. p. »8 PORKOLÁB L. 2006. 13. p. 3. dok. M SZABÓ Z. 1937. 272. p.