Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
középosztály mint társadalmi megnevezés már a századelőn pontatlan fogalom volt, s egymástól sok szempontból igen messze álló rétegeket és csoportokat foglalt magába. A két világháború között tovább nőttek ezek a távolságok." 100 A „parttalan" fogalom használatát az is indokolja, hogy hová sorolható a kiskereskedők, iparosok alkotta városi és falusi (a mi esetünkben a miskolci és a majdani Nagy-Miskolcot alkotó települések) kispolgársága, s a néhány alkalmazottat foglalkoztató iparos és kereskedő alkotta városi középpolgárság. A kispolgár, középpolgár és a nagypolgár ha a polgári középosztályt alkotja, értelemszerűen a „közép" két szélén is állnak osztályok, amelyek egyik oldalról a tőkések (föld- és gyártulajdonosok), másik oldalról a proletár (agrárproletár és bérmunkás) osztályát jelentik. Miskolc társadalma a XX. század első felében még teoretikusan sem osztható tőkések (föld-, ház- és gyártulajdonosok), polgárok (kis-, közép- és nagypolgár), valamint proletárok (földművesek, agrárproletárok, gyári munkások, ipari munkások) egymástól jól elkülöníthető, zárt világára. Egyszerűen azért nem, mert ha mikrotársadalmi vagy családtörténeti vizsgálatokat végzünk, kiderül, hogy a középosztályba besorolhatók azok a személyek, csoportok is, amelyek besorolhatók ugyanazon ismérvek, jellemzők alapján a tőkés- és a munkásosztályba is. „Ilyen elemei a középosztálynak azok az iparosok, kik szükség szerint tőkések, hiszen termelési eszközök tulajdonosai, egyben azonban munkások is. Természetes, hogy e helyzetüknél fogva ők maguk is hordozói a használati érték és a csereérték közti viszonynak, tehát éppoly joggal sorolhatók a középosztályba, mint egyidejűleg a tőkés és munkásosztályba is. Hiszen más az osztály és más az ember - az ember a termelés alanya, az osztály az alany funkciója. A fogalmi zavar abból származik, hogy a köztudat az osztályt azonosítja az emberrel." 101 A középosztály fogalma összekapcsolódott a történeti és szociográfiai irodalomban a dzsentri fogalmával, amely a birtokos nemes szinonimájaként került a köztudatba. Később már nem is volt elvárt, vagy elengedhetetlen feltétel a birtokkal való rendelkezés, 100 ROMSICSI. 1999.190. p. 101 http:/magyar-irodalom, elte. hu./ja/ja2057. htm.
