Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

megfelelt önmagában a nemesi származás is.

102 így aztán a középosztály egy másféle megközelítés szerint az egykori történelmi nemesség leszármazottjait foglalja magába, méghozzá kettős módon is. Egyik a birtokos dzsentri, amely a vármegyei közigazgatásban koncentrálódott, a másik a hivatali dzsentri, aki földdel már nem rendelkezve az állami közigazgatás különféle pozícióiban találta meg önmegvalósítását. Ez a réteg mindenben megkülönböztette magát attól az ipari, kereskedelmi és pénzügyi életben a kapitalizálódás motorjává váló rétegtől, amelynek nem voltak nemesi, dzsentri gyökerei, sőt nem is biztos, hogy magyar volt és keresztény. Ennek megkülönböztetéseként terjedt el a szakirodalomban és a köznyelvben is az „úri középosztály", majd a zsidóság képviselőitől való megkülönböztetés jegyében a „keresztény úri középosztály" megnevezés, megjelölés. Ebbe a középosztályba pedig éppúgy beletartoztak az államhivatalnokok, vagy a közigazgatási apparátus, mint a tanár, az ügyvéd, az orvos, a gyógyszerész, a mérnök, a művész, az újságíró és a lapszerkesztő, mint ideológiaipolitikai irányultságukat tekintve nem. Vagyis maga a középosztály fogalom, vagy annak minősített változásai sajátos kettősséget takarnak. Ezeket azért volt szükséges előrebocsátani, mert amennyire a politikai hatalom gyakorlásában részt vevők személyükben is nyomon követhetők voltak, már nem volt ennyire egyértelmű az értelmiség, átvitt értelemben szellemi tőke, s még annyira sem megfogható egy kereskedővárosban vagy gyárvárosban a középosztály, a polgárság tartalmáról nem is beszélve. Ezért csak arra tehetünk kísérletet, hogy - a teoretikus megközelítésnél maradva idézzük a kortársak leírását a „polgári középosztály"-ról, amelynek része volt a „kispolgárság" is. Zsedényi Béla a nagy társadalmi osztályokról egyértelműen fogalmaz. „Nincs és nem is volt soha miskolci arisztokrácia, vagy igazi vagyonos és vezető szerepre hivatott városi nemesség. .. .De még régi városi patrícius családok sincsenek. ...Csak a legújabb korban akad egy néhány család, amely több generációt tud felmutatni a város életével komolyan egybe102 Vö. TARJÁNYI E. 2003. 5. sz. 35^4. p.