Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

azért is érdekes, mert nincsen előzménye a helyi várostörténetírásban. Az 1929-től működő ügyosztályok a tanácsok megalakulásáig változatlanok maradtak, s korántsem történtek olyan alapvető személyi változások, mint a poliűkai testületben. Miskolc város polgármestere, Gálffy Imre (1944-1949) már 1945 január közepén elkészíttette a Nemzeti Bizottság számára a 786 fős városi közigazgatás alkalmazottainak névjegyzékét. Ennek különlegességét abban látjuk, hogy hiánytalan személyi adatokat, beosztásokat, munkaköröket rögzít, tehát egy szeletét adja a városi középosztály és kispolgárság képviselőinek, az ún. közszolgálati szféra egy részének, amely önmagában is alkalmas lehet az életmód és a mentalitás vizsgálatára. Minden esetben feltünteti, hogy 1945 közepéig kik nem vették fel a munkát, avagy a város felszabadításakor hová menekültek.

33 Ebben a fejezetben szükséges külön is kitérnünk a várost meghatározó értelmiségi „tőké"-re. Az 1920-as országhatár-megvonáskor a Felvidékről számos intézmény, s azok még több értelmiségi dolgozója telepedett le a városban. Zsedényi Béla Miskolc szellemi életét bemutató munkájában ennek a kérdésnek fejezeteket szentelt.

34 Az 1920-as évek végén tartalmas és terjedelmes munka jelent meg Miskolc „vezető férfiai"-ról.

35 Negyedszázad műlva ennek a szellemi képviseletnek már töredékét, nyomát sem fedezhetjük fel. Részben természetes módon haltak el, egy részük a holocaust áldozata lett, s nem kis számban az átalakuló társadalom munkálataiban vagy nem kívántak részt venni, vagy a politikai vezetés „nem tartott igényt" munkájukra. Beránné Nemes Éva és Román János erről a korszakról forráskiadvány-sorozatot jelentetett meg, másrészt egy olyan összegezést, amely a háború utáni első koalíciós közgyűlés értelmiségének (jogászok, orvosok, tanárok, hírlapírók, egyházak képviselői) biográfiáját, néha legfontosabb adatait, hatalmi beilleszkedését adja.

36 Ez már nem csupán a történeti Miskolc, hanem a hozzá csatolt települések, főleg Diósgyőr képviselőit 33 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 2. 173/1945. 34 ZSEDÉNYI B. 1929. 47-104. p. 35 KŐRAKÓ B. - VÉR A. 1927. 36 BERÁNNÉ NEMES É. - ROMÁN J. 1975. 440-491. p.