Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
is tartalmazza. (Igaz, egyetlen mérnök nincsen közöttük a háborút megelőző gyári vezető testületből.) A monográfia munkálatai közben derült ki, hogy a várostörténetírás nem foglalkozott a polgári középosztállyal vagy a kispolgársággal. A polgári középosztály életmódjának feltárása most még kutatási feladatként fogalmazódik meg. A kispolgárság körébe sorolható kézműves, iparos, kiskereskedő, részben a középüzemi vagy nagyipari munkásság is legföljebb tüntetések, sztrájkok résztvevőjeként tűnik fel a publikált forrásokban. A polgári társadalom lezáródásával ez az életvitelében, divathoz való alkalmazkodásában, táplálkozásában, civil szervezetekhez kötődésében, visszafogott társadalmi életében adott csoport felmorzsolódik, felszívódik, vagy kihal. Az utódgenerációban az emlékek megmaradtak, de ennek az életvitelnek a folytatásához nem volt alkalmas a gyökerestől megváltozott társadalmi környezet. Nagy-Miskolc kialakulása, létrejötte, és ennek nyomán a bányászat, a gyáripar és az építőipar óriási szívóhatást gyakorolt erre a társadalmi csoportra, rétegre (tegyük hozzá, jobbára kényszerből). Az 1848-1918 közötti időszak városi társadalomképében még csak érintőlegesen kapott helyet a munkásság. Erről olvassuk, hogy „a nagytőke, a technika folytonos fejlődése, a szélesedő közlekedési hálózat lassú, de biztos méreggel öli a kézműipart, ill. segíti diadalra a gyáripart, s a kézműiparos lassanként gyári munkássá szegődik. Az átalakulás egy elégedetlen negyedik osztályt teremt, amelynek helyzete éppúgy napirendre hozza nálunk is idővel a munkáskérdést, mint hozta Európa többi művelt államaiban." 37 Ez a helyi jelentőségű gépgyártáshoz, közlekedéshez kötődő munkásság az első világháború után egyre határozottabban hallatja hangjait, s mint szavazó, korszakunkban beleszól a politika alakulásába és alakításába. A sztrájkmozgalmakon túl, életvitelében, gondolkodásában, társasági kapcsolataiban éppúgy lehet (és volt) kereszténydemokrata, mint szociáldemokrata. A második világháború előtti és alatti évek markáns bányász- és munkáskultúrát, értékrendet, pártosodást alakítottak ki. A háború után pedig számarányában is meghatározóvá válik a várospolitikában, átveszi 37 DOBROSSY I. - VERES L. 1978.18. p.
