Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

1931-ben az Apollót átköltöztették a Korona szállóba. Ekkor még maradt a neve Apolló, és Radó Ödönnek adták bérletbe. Egy év múltán újra Radóé a mozi, mert az ő szerződési feltételei voltak a legkedvezőbbek.

642 A bérletet azonban a Belügyminisztériumban „nehezményezték", mert az új Uránia vezetésében kialakult kartellizációs törekvések „színezték" a miskolci mozidzsungelt. Ekkortól a város önállóságát védve harcolt az Uránia Ludwig Györgyné érdekszövetsége ellen. 1934 februárjában még Radó Ödön bérletének 5-8 évre szóló meghosszabbításáról szólt a városházi fáma, de augusztus elsejétől december 19-ig a törvényhatósági bizottság mégis saját kezelésébe vonta vissza a mozit. 1935. december 20-tól az Apollót a Korona Filmszínház Kft. vette át. Ekkortól hívják a mozit Koronának, „a volt Apolló" megjelöléssel. A Korona Filmszínház Kft. Ludwig Györgyné (azelőtt Martin Ivánné) vezetése alatt működött tovább. Az Uránia A fővárosi központtal működő Uránia Magyar Tudományos Színház 1913-ig hol a Búza téri „kini-sátorban" (pl. a Király Bioskóp), hol pedig a színház épületében vetítette jobbára tudományos filmjeit. 1913 szeptemberében már a Széchenyi u. 100. sz. alatti Schweitzer-épületben működött az Edison-féle „beszélő mozi". Ekkor már nem vándorszínház, hanem a közönséget szórakoztató, az élő színházakkal is konkuráló szórakoztató vállalat (is). A tulajdonos tehát Schweitzer Albert bútorgyáros mint főrészvényes és Kertész Zsigmond, a „kitűnő szakember" az igazgató, aki svájci előtanulmányokkal és kapcsolatokkal is rendelkezett. Weisz József 1910 körül megvásárolta a mozihelyiséget, hogy abban bőrkereskedést üzemeltessen. A háborús évek alatt az Apolló „elárvult". Az Apolló Rt.-nek is Schweitzer lett a főrészvényese (a Gömöri pu. melletti bútorgyára később leégett), a mozi ügyvezető igazgatója Kertész Zsigmond, az Urániát (Kertész vezérlete mellett) Veres Józsefre bízták. Veres 1920 márciusában meghalt, így Kertészre szakadt a két mozi gondja. Schweitzer a két mozit monopolizálta, s Kertész segítségével vidéken fiókmozikat nyitott 642 Felsőmagyarország, 1932. június 11.