Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Az élelmes mozis igazi erénye, hogy a külföldi filmszenzációkat (legalább) a fővárossal egy időben, vagy elsőnek utána vetítse. Ezt az előnyt hangoztassa a helyi sajtóban, ettől lesz „belevaló" az ügyvezető. A másik erénye az, hogy színházat csináljon a mozijából. Az akkor divatossá lett moziszkeccs

635 tovább fejlesztette a kabaré műfaját (kabarét = vegyestál); élő- és filmműsorok keverésével szolgálja a nagyérdeműt. Sándor Alfréd ebben is ügyes volt: a műsort zenés nyitánnyal kezdte, ehhez neves zenekarokat nyert meg (pl. a 65. gyalogezred zenekarát), fővárosi színészeket szerepeltetett, lehetőleg az éppen vetítendő színdarabból.

636 És bár a film a kezdetektől a színházból „táplálkozik" (a film vászonra vetített dráma), a háború alatt a bevonulások miatt (Fazekas Sámuel bevonult, Sándor Alfréd Amerikába kivándorolt) a két mozi (Uránia és Apolló) vezetőjévé lett Kertész Zsigmond monopolhelyzetbe került. Már a filmipar is észlelte a közízlés változását; csak olyan drámát vitt vászonra, amelynek cselekménye „gyors léptekkel haladt előre". Keresi tehát a saját nyelvét, amely náhmk majd csak Balázs Béla 1924-ben megjelent. „Der sichtbare Mensch" című könyvében kapott tudományos megfogalmazást.

637 1916. június 28-ától új rendelet szabályozta a moziengedélyeket. E szerint mozi csak olyan telken engedélyezhető, ahol legalább 3 kijárat létesíthető az utcára. A moziépületet a szomszédos porta falától 10 méter távolság választhatja el. A moziépület tűzbiztos anyagból, fűthetően és szellőztethetően épülhet. A fűtés csak központi, gőz-, víz- vagy légfűtés lehet. A nézőtér 5 méter magas legyen, s a lejtős padlat legmagasabb széke és a mennyezet között legalább 4 méter kívántatik. A nézőtér előtt tágas előcsarnok és 2 oldalfolyosó, valamint ruhatárnak alkalmas (fűthető) helyiség kötelező. A nézőtér tágas ajtói kifelé nyílóak legyenek. A kiadható engedélyek számát (ekkor) a város háromban szabta meg. (Miskolcon később - a menekültekkel felduzzadt létszámra való tekintettel - ez a szám ismét négyre emelkedett.) 635 Új Filmlexikon, 1978. 636 Észak-Magyarország, 1987. november 18. 637 Bécs, 1924. magyarul A látható ember, ill. A film szelleme címen csak 1958-ban láthatott napvilágot.