Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
Paulik Béla állt, akinek helyettese Komját Júlia lett. Ők irányították az államosítás elvi, szervezeti munkáját. A harmadik szerv az oktatásügyi népbiztosság felügyelete alá tartozott, amely valójában a minisztériumi főosztály szerepét töltötte be. Ennek vezetője Márkus László, a későbbi operaházi főrendező lett. A filmesek - mint az írók és művészek, szakáganként - állami alkalmazottak lettek. Négy vezető dramaturg irányította a dramaturgiát, a forgatókönyveket 12 tagú művészeti tanács bírálta el. Kineveztek 44 hivatásos filmszínészt, ezekkel, a statisztákkal és a műszaki dolgozókkal együtt az (államosított) filmszakma személyzete 253 főből állott. Négy hivatalos lapot indított a szakma, több, mint 30 játékfilm készült. (Közülük csak 2 maradt meg: a Jön az öcsém és a Tegnap.) 631 E kivonatolt szemlében találkozunk először Damó Oszkár nevével, aki (Gárdonyi Géza tanítványa és barátja lévén) ekkor még (1913) egri újságíróként filmesítette meg az író egyik novelláját (Ali rózsakertje), és forgatta le Bródy Sándor „A dada" c. drámáját, valamint Tömörkény István „Lelkiismeret" c. regényét. 632 (Rendezője Doktor János, az asszony szerepében Retteghy Margit. A férj szerepét Doktor János, a csábítóét Vidor József, a miskolci színtársulat tagjai játszották.) Damó a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Film riportere volt. A bukás után Miskolcra jött, s haláláig (1927) a miskolci napilapok munkatársaként működött. 633 A „kini-igazgatók" presztízs- és konkurenciaharca a közvetlen kapcsolatok, a világméretű „nexus" monopolitása körül forgott. Az győzött a piacon, aki gyorsabb és közvetlenebb kapcsolatot tudott realizálni. Kertész Zsigmond, az Uránia igazgatója Svájcban, Sándor Alfréd, az Apollóé Párizsban szerzett kapcsolatokat. 634 Csakhogy a mozipiac - egyelőre még - az amerikai filmektől visszhangzott, s a magyar filmesek ebben az időben itthon (vagy osztráknémet) gyárakban „gyakorlatoztak", világba rajzásuk csak az 1919-es emigráció után következett. 631 NEMESKÜRTY 1.1983.180-189. p. 632 NEMESKÜRTY 1.1983.189. p. 633 THURZÓ NAGY L. 1965. II/c. 238. p. 634 Miskolci Estilap, 1913. szeptember 20.