Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

pókban (pl. Földes Lajosnál) egy sorozat „A kedvencek vetélkedése" címmel, amelyben a nézőközönség szavazatait összegezték kedvenceiről. Valódi szakmai értékelés, kritika azonban csak a Hajdú Béla és Meskó Barna tollából látott napvilágot kenyéradó lapjuk, a Magyar Jövő, de legkivált a sajátjuk, a Termés hasábjain. Meskó Barna itt érett sikeres drámaíró/dramaturggá. Hajdú Béla pedig egészen haláláig a miskolci sajtó (Szabad Magyarország, Észak-Magyarország) nagyra becsült „Béla bácsi"-jává, a város kulturális életének szigorú kritikusává.

629 * * * 1919. április 12-én „valamennyi filmgyárat, filmlaboratóriumot, filmkölcsönző vállalatot, rokonipari üzemeket, valamint a mozgóképszínházakat, minden ingó és ingatlan vagyonukat, ennek tartozékaival és az üzem folytatásához szükséges készpénzzel együtt" köztulajdonba vette a tanácskormány.

630 Korda Sándor lapjában, a Mozihét-ben a szocialista (szociáldemokrata) érzelmű „szellemi proletárok", a filmszakma munkásai a filmművészet kapitalistái, a filmkereskedők és filmkölcsönzők ellenében követelték a filmipar államosítását. Károlyi Mihály már 1918 őszén arról nyilatkozott, hogy a „mozgókép nélkülözhetetlen propagandaeszköz". Kál-kápolnai birtokának felosztásánál személyesen segédkezett a forgatáson, hogy a kormány tagjait előnyös pózban fényképezzék. Az államosított filmszakmát három direktórium irányította. A mai Filmművész Szövetségnek megfelelő legfőbb irányító szerv, a filmművészeti direktórium tagjait a szakma választotta. Nevezetesen: Aczél Pál újságírót és rendezőt, Balogh Béla rendezőt, Damó Oszkár újságírót, rendezőt, Farkas Jenő mozigépészt és technikust, Grünfelder Lajos üzemvezetőt, Korda Sándor rendezőt és Vajda László dramaturgot. A második direktórium tagjait a kormány, a Népbiztosok Tanácsa jelölte és nevezte ki. Élén a politikai biztos, 629 FÜLÖP A. 1964.153. p. és 123-125. p. 630 A mozgóképek, mozgószínházak, mozik és a filmvetítés kezdeteiről, ill. 1919 előtti történetéről ld. a monográfia korábbi kötetében DOBROSSY I. 2003.10011005.