Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

reskedelmi iskola kiköltöztetésével hosszú időre megoldottnak tűnt a közgyűjtemény elhelyezése. A fenntartók ezen tói jelentősebb segítséget nem tudtak adni a múzeumnak, de tág teret biztosítot­tak a múzeumi szakemberek kezdeményezőkészségének. Támo­gatták a Leszih Andor múzeumőr által 1907-ben kidolgozott szak­mai-tudományos koncepció érvényre jutását. Ennek a célkitűzés­nek megfelelően „a magyarországi jégkorszakbeli ősember kérdé­sének végérvényes tisztázása", valamint „a mezőkövesdi pusztuló népművészet megmentése" vált a múzeum alapfeladatává. S ezt igen eredményesen teljesítette. 505 1927-re a Borsod-Miskolczi Múzeum az egykori evangélikus főgimnázium épületének teljes egészét birtokba vette. Az épület 4 kisebb földszinti szobácskája kivételével 16 terem adott helyet az állandó kiállításnak és a nyilvános könyvtárnak. Az új állandó kiállítás megnyitására - a német és osztrák kutatók részvételével lezajlott - nemzetközi konferencián került sor, amely a „bükki kul­túra" vizsgálatát és a Bükk barlangjai őskori leleteinek megismer­tetését tűzte célul. A múzeum ekkori teljes gyűjteménye megha­ladta a 45 000 darabot. Kiállításai hivatalosan csak a májustól no­vemberig tartó hónapok vasárnapjain, 10-12 óra között voltak nyitva. A jelentések szerint évente átlagosan 6-7000-en keresték fel az intézményt. A múzeumi szakmai munka döntő részét az egyes szakosztályok tagjai végezték önkéntes munkában a múzeumőr irányításával, aki a vármegye és a város alkalmazottja volt. A műtárgyak restaurálását, a preparálást, a fotózást és az ad­minisztratív teendőket, mint tiszteletdíjas alkalmazott, 1921-től Megay Géza látta el. A múzeum személyzetéhez tartozott 1927-től egy tisztiszolga, akinek feladata volt a takarítás, valamint a kiállí­tások rendezésekor a technikai kivitelezés segítése. Nyilvánvaló, hogy ez a kis alkalmazotti létszám semmiképpen nem volt elegen­dő az intézményre váró feladatok megoldásához. 506 Leszih Andor múzeumőr és munkatársai a legnagyobb erőfeszítések árán sem lettek volna képesek a múzeum életben tartására; különösen, ha figyelembe vesszük az állandó pénzügyi gondokat. Móricz Zsig­505 VERES L. 1999.12-21. p. 506 VERES L. 1999. 24. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom