Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

1918-ban közélelmezési miniszterként élte meg a háború befejezését, majd visszavonult. Ismereteink szerint Miskolcon nem járt ezt követően, a politikától távolmaradt. Nógrád megyei birtokán gazdálkodott, s tudományos munkát végzett. Életrajzírója szerint „több könyvet írt, amelyekben közgazdasági problémákkal foglalkozott". Több mint másfél évtizedes „bezárt-elmélkedés" után halt meg. Hozzátartozói a családi sírboltban temették el. (1995-ben a faluszéli temető országút melletti kriptája még megvolt, de nevére már senki sem emlékezett.)

483 (Az orvostudomány képviselői) NEUMANN HENRIK (Miskolc, 1874. - New York, 1939.) A mai Széchenyi u. 88. számú kétemeletes saroképület (jelenleg a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. épülete) „Neumann-palota"-ként volt ismert Miskolcon a XX. század első felében. A ház első tulajdonosa - és valószínű építtetője is - Neumann József Herman volt, akinek a szülei Sáros vármegyében, Héthárson éltek. A Miskolcra települt Neumann Herman már tehetős nagykereskedő polgára volt a városnak, öt gyermeke közül négy Miskolcon született. Az 1870-1929 között élt báty, Neuman Adolf bankár, pénzügyi szakember a Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztét töltötte be. Az öcs iskolai tanulmányait Miskolcon végezte, majd 1893-ban Bécsbe került, ahol az orvosi egyetemen szerzett diplomát. Bár Miskolcra ritkán látogatott, mégis hírül adta a Miskolczi Napló 1909-ben, hogy a 35 éves orvosprofesszor egy angol társával megkapta azt a Lenval-díjat, amit csak ötévente szoktak adományozni. A fül-orr- és gégegyógyászat elismert szakembere volt nemcsak a császárvárosban, hanem Európa-szerte. Gyógyította Ferenc Józsefet is, akitől - a legenda szerint - elismerést, kitüntetést nem kívánt átvenni. Ferenc József háziorvosa kérésére azonban édesapja számára megkapta a nemességet, héthársi előnévvel (1918). Az orvosprofesszor a nemesi előnevet nem használta, bankár bátyja 483 DOBROSSY I. 2003. 69-70. p. Fő munkái: A magyar városi jog. Budapest, 1905., Jelentés Miskolc th. joggal felruházott város 1912. évi közállapotairól. Miskolc, 1913., Márciusi beszéd. (In. Kosztolányi Zoltán szerk.: Szóval s tollal a hazáért.) Miskolc, 1916. 222-224. pp., Dr. Nagy Ferenc Miskolc thjf. város főispánjának székfoglaló beszéde. Miskolczi Estilap, 1917. augusztus 18.