Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

viszont igen. Az 1909. évi budapesti orvoskongresszus után nem járt Magyarországon. 1914-ben a bécsi - szintén magyar származású - Politzer Ádám klinikáján lett magántanár, majd a Ferenc Józsefről elnevezett Ambulancián orr-fül-gége osztályvezető főorvos. 1919-ben ő lett a klinika igazgatója. A kor legmagasabb szakmai színvonalú rendezvényeinek előadója, kiadványainak pedig szerzője vagy társszerzője lett. Utolsó jelentős munkáját - a szifilidológia területéről - 1935-ben írta. Bécsből a zsidóüldözések miatt az Egyesült Államokba utazott, hogy segítsen sorstársain, szíve azonban itt felmondta a szolgálatot: New Yorkban hunyt el 1939-ben. Neumann hírnevét elsősorban eredeti műtéteinek köszönheti. „Elsőként operált helyi érzéstelenítéssel középfülgennyedést és koponyán belüli szövődményeket. Életmentő eljárásokat fejlesztett ki a labyrinthus megnyitására és a mastroiditis kezelésére. A helyi érzéstelenítéshez kokain és epinephrin keverékét használta. Már az első világháború idején sikeres agyműtéteket végzett helyi érzéstelenítésben." (Thurzó Nagy László írja: Ausztria német megszállása után közvetítő szerepet vállalt, hogy az Egyesült Államok adjon beutazást az osztrák és német zsidók számára. A tárgyalások közben kapott agyvérzést, s ennek következtében halt meg.) A miskolci sajtóban haláláról nekrológ jelent meg, s ebben az áll, hogy a „szegények jótevője, amerikai felolvasó körútja során, New Yorkban halt meg."

484 HENSZELMANN ALADÁR (Bártfa, 1889. - Miskolc, 1943.) Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Budapestre, az orvosi egyetemre került (1906). Az egyetem elvégzése és orvosdoktorrá avatása (1911) után az ún. Kéthly-klinikán lett gyakornok (1911-1913). Az első világháborúban mint katonaorvos maga is megsebesült, comblövéses sebet kapott. Mint belgyógyász szakorvost elsődlegesen a bakteriológia érdekelte. 1919-ben így került a Császárfürdői Intézetbe, amelynek igazgatója és a röntgensugaras 484 DOBROSSY I. 2003. 87-88. ill. B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 1684. Fő munkái: Der otitische Kleinhirnabszers... Bécs, 1906., Geschichte der Ohrenheilkunde (két fejezetbe) Bécs, 1912., Handbuch der Hals-, Nasen- und Ohrenheilkunde, Bécs, 1926., Lehrbuch der Chirurgie, Bécs, 1930., Die Haut - und Geschlechtskrankheiten, Wien, 1935.