Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

zed múlva, 1932-ben halt meg, végrendeletében 10 000 pengőt adományozva a Magyar Tudományos Akadémiának, ahová férje hagyatéka is került. Kép- és mű tárgy gyűjteményét pedig a Borsod­Miskolci Múzeumra hagyta. Bizony Ákoséknak fogadott leányuk volt, Thuránszky Erzsébet, akinek a férje Meilingèr Dezső festő­művész lett.) Bizony Ákosra nagy tisztelettel emlékezett Miskolc város köz­gyűlése. Határozatba foglalták, hogy emlékét utcanév őrizze (1949­től ez a Madarász Viktor utca), s elrendelték arcképének megfesté­sét is (ennek elkészültéről nincsen tudomásunk). Thurzó Nagy László közlése szerint Miskolc díszpolgára volt, de erre csak aján­lás történt, a közgyűlés nem foglalkozott az üggyel. Bizony Ákos emlékének miskolci megőrzéséről annyit tudunk, hogy a Hősök temetőjében emlékoszlopot állítottak nevének feltüntetésével, s 1924-ben Glós Károly, az Ügyvédi Kamara akkori elnöke felavatta a „Bizony Ákos-serleget", amellyel minden évi közgyűlés során megemlékezni szándékoztak róla. 469 ZSEDÉNYI BÉLA (Aknasugatag, Máramaros vm. 1894. - Bu­dapest 1955.) A nagyszebeni és a máramarosi gimnáziumban, majd utóbbi jogakadémiáján végezte tanulmányait, amelyet Buda­pesten fejezett be. Az első világháború után Komáromban másod­főjegyző lett, de 1924-ben a határon túli városrészből a csehek in­ternálták. Tolcsvára került, s itt érte a meghívás a miskolci jogaka­démiára. A közjog, a politika és a nemzetközi jog tanszékét foglal­ta el 1925-ben mint rendkívüli jogakadémiai tanár. 1944 januárjá­ban vonult vissza a katedráról, miközben életében továbbra is sze­repet játszott a közélet, a tudományos tevékenység és a politika. Munkásságában fontos helyet kapott a Nagy-Miskolc létreho­zásáért folytatott szakmai és politikai kiállás. Schneller Károllyal (1893-1953), a statisztika tanárával írásban és szóban is az ügy nagy támogatói voltak. így született Miskolc szellemi élete és kul­4 «> DOBROSSY I. 2003. 54-56. p. Fő munkái: Politikai beszéd. Miskolczi Napló, 1904. augusztus 6-7., Bizony Ákos beszéde a Kossuth-párthoz csatlakozás alkal­mából. Miskolczi Napló, 1909. november 23., Bizony Ákos beszámolója. Mis­kolczi Napló, 1912. szeptember 17., Bizony Ákos a politikai helyzetről. Mis­kolczi Napló, 1912. október 24., Bizony Ákos beszámolója. Miskolczi Napló, 1914. június 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom