Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

(A tudomány művelésének polihisztora) HERMAN OTTÓ (Breznóbánya, 1835. - Budapest, 1914.) A felvidéki szász, cipszer, orvos családban született Herman Ottó először 1847-ben került magyar nyelvű környezetbe. Sebészorvos apját (aki nevét Hermann Ede Károlynak írta) ekkor helyezték Diósgyőrbe, a koronauradalmi birtokra. Ezért iskolai tanulmányait a közeli mezővárosban, Miskolcon végezte. Iskolái elvégzése után Korponára került, majd Bécsben tanulta a géplakatos mesterséget. 1857-ben besorozták katonának, 1861-ben szerelt le. Sokoldalú érdeklődését kielégítve 1863-ban fényképész lett, s műhelyt is nyitott Kőszegen, közben madarak preparálásával foglalkozott. így került a kolozsvári múzeumba, ahol 1864-1871 között autodidakta módon a természettudomány néhány szakterületének jeles ismerőjévé, gyakorlójává vált. A madarak vándorlása figyelmét az ornitológia felé fordította. (Első tanulmányát a kabasólyomról írta.) A Mezőség faunájával, ásványokkal és csontleletekkel foglalkozva a kolozsvári múzeum szakgyűjteményének egyik megalapítója lett. Első nagy monográfiája az 1870-es években Magyarország pókfaunájáról készült. Ez a munka is segítette abban, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett 1875-től, s közben folytathatta politikai publicisztikai tevékenységét. Az 1890-es években a „A madarak hasznáról és káráról", valamint „A madárvonulás elemei Magyarországban 1891-ig" című munkái jelentek meg. E kutatások további segítésére megalapította az ország első madártani intézetét, s annak két tudományos folyóiratát. A zoológia területén elsősorban a halászattal foglalkozott, s így jutott el a magyarok egyik ősfoglalkozásának, a pásztorkodásnak néprajzi kutatásához. Tapasztalatait 1887-ben, „A magyar halászat könyve" című munkájában adta közre. A pásztorkodás tárgyi emlékanyagát viszont az 1896. évi millenniumi kiállításon tárta az Miskolc, 1925., A tapolcai apátság 1214-i adatának hitelessége. Történelmi és Régészeti Közlemények 1926. 34-40. p., A szentléleki zárda legrégibb okleveles adata. Történelmi és Régészeti Közlemények 1926. 53-55. p., A Sajó népies halászata. Néprajzi Értesítő. 1931. 110-124. p., Anonymus és a magyarság eredete. Miskolc, 1929., A miskolci főutca topográfiája 1817-ig. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve I., 1957. 102-128. p., Miskolc régi mellékutcái. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, II. 1959.133-153. p.