Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
érdeklődők elé. A nyelvészet felé történt kalandozását bizonyítja halála évében megjelent könyve „A magyar pásztorok nyelvkincse" címen. Herman Ottó kutatásai, illetve előadásai és nagy tudományos vihart keltett publikációi után indult el a magyarországi ősemberkutatás (1892. Miskolc-bársonyházi kőszakócák megtalálása), majd a XX. század elején a bükki barlangok, így a Szeleta-barlang ősrégészeti feltárása. „Nemcsak a tudományok több ágát művelte kimagasló szinten - írta róla Szabadfalvi József -, hanem a közélet számtalan aktualitása felkeltette figyelmét." így foglalkozott a szőlőkultúrát pusztító filoxéra elhárításával, de 1906-tól nevéhez fűződik a „Madarak és fák napja Magyarországon" c. füzetének megjelentetésétől a modem természetvédelem gondolatának felvetése is. Eletéből fél évszázadot fog át a politikai publicisztika, de másfél évtizeden át volt országgyűlési képviselő (1892-1897 között Miskolcot képviselte az országgyűlésben). Politikai gondolkodása a függetlenségi és 48-as eszmék képviseletét jelentette, elvetette a kiegyezést, s haláláig híve volt Kossuth Lajosnak. A háborús körülmények miatt Budapesten temették el, s csak születésének 130. évfordulóján adatott meg neki az, amit szóban és írásban is megfogalmazott, hogy „hazai" földben, a hámori temetőben nyugodhasson. 1953-ban a múzeum vette fel nevét, 1957-től Medgyessy Ferenc egész alakos szobra is őrzi emlékét. Lillafüredi lakóházában, amelyet ő „Peleházá"-nak nevezett, 1974-től áll - azóta többször is felújított - kiállítása. 464 (A közművelődés képviselői) PORCS JÁNOS (Miskolc, 1838. Miskolc, 1932.) Régi miskolci dinasztia leszármazottjaként iskolai tanulmányait a református főgimnáziumban végezte, majd Sárospatakon teológiát tanult. Innen Bőcsre került egy földbirtokos családhoz, házi tanítónak. Első fordításai német nyelvből a Sárospataki Füzetek 1859-1860. évfolyamaiban jelentek meg. Teológiai és DOBROSSY I. 2003. 10. köt. 16-19. Fő munkái: Magyarország pók faunája. Budapest, 1876-1879.1-III. k., A magyar halászat könyve. Budapest, 1887. 1— III. k., Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. Budapest, 1898., A madarak hasznáról és káráról. Budapest, 1901., A magyar nép arca és jelleme. Budapest, 1902. A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Budapest, 1909.
