Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

MARJALAKI KISS LAJOS (Kisújszállás, 1887. - Miskolc, 1972.) Földműves szülők gyermekeként született, s abba az elemi iskolába járt, ahol Arany János tanított. Gimnáziumi tanulmányai után Kisűjszállásról Debrecenbe került, 1902-1906 között szerzett tanítói oklevelet. Tanítói pályáját Szinpetriben kezdte (1906-1907), majd visszakerült szülővárosába (1907-1910). 1910-1913 között Budapesten tanult, s történelem-földrajz szakos diplomát szerzett. 1913-1918 között Abrudbányán (Erdély) tanított, s közben a földrajz mellett elmélyülten foglalkozott a néprajzzal, s a történelmen kívül a nyelvészettel is. Tudományos értékű írása a „Magyar nyelvhatár" címen jelent meg 1915-ben. Az 1919. évet Miskolcon kezdte, s kapcsolata ekkortól kezdődött az iskolán kívüli művelődéssel, amely elvezette a Borsod-Miskolci Múzeumba. 1920-tól folyamatosan publikált, érdeklődése Miskolc településtörténete felé fordult. (Miskolc fő- és mellékutcáinak történetét feldolgozó tanulmányai több évtizedes munka eredményeként 1957-1958-ban láttak napvilágot.) Mint múzeumi kortársai, ő is foglalkozott „régészkedéssel", legjelentősebb munkája az 1923-ban Mezőnyéken feltárt, 68 sírt tartalmazó avar temető volt. Az 1920-as évek második felétől komoly szinten foglalkozott tankönyvírással. 1926-ban Magyarország, majd Európa és Ázsia című földrajzkönyvei jelentek meg. 1928-ban írt tankönyve a térképészed tudnivalók mellett Magyarország természeti, gazdasági és néprajzi viszonyait is tárgyalta. Rendszeresen publikált Miskolc első tudományos folyóiratában, a Történelmi és Régészeti Közleményekben, 1929-ben a Miskolc monográfiában, 1939-ben a Borsod vármegyéről megjelent kiadványban a településtörténeti és földrajzi fejezeteket ő írta meg. Anonymus és a magyarság eredete című munkájában először fogalmazta meg a kettős honfoglalás elméletét. A Miskolc környékén elpusztult települések vizsgálatával a régészet és a koraközépkor-történet határmezsgyéjét járta. Több száz sajtócikke mellett sok jelentős terjedelmű tanulmánya, 8 darab tankönyve mellett 7 önálló kötete-füzete jelent meg.

463 Múzeum" alapítói. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, II. Miskolc, 1958. 125127. p., Régi miskolci krónikások. Borsodi Szemle, II. Miskolc, 1959. 23-24. p. ^63 DOBROSSY I. 2003. 10. köt. 32-33. p. Fő munkái: A magyar nyelvhatár. Földrajzi Közlemények, 1915.143—451. p., A miskolci mészáros céh 400 éves múltja.