Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

római katolikus és zsidó népességből áll,

24 a többi felekezet összességében a legjobb esetben szinten marad (illetve a kisebb felekezetek talán ellensúlyozhatják a reformátusok népességfogyását). A másik megjegyzés a bükki falvakra vonatkozik. Miközben népességük aránya a településegyüttesen belül nem több mint 3-4 százalék, addig a természetes szaporulatuk 1851-1900 között NagyMiskolc 15, 1901-1941 között közel 10 százalékát teszi ki, melynek az első időszakban közel negyede, a XX. században már közel fele elvándorol e falvakból (valószínű nagyrészt Miskolcra és Diósgyőrbe). Vagyis a bükki falvak a településegyüttes egyik fontos szaporodási tartalékát képezik. Végezetül azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a településegyüttesen belül (népesedési mutatóiban is tükröződő) demográfiai magatartását tekintve a történeti Miskolc az „élenjáró", mintaadó szerepet tölti be. Folyamatai, tendenciái urbánusabbak, „modernebbek", mint a környező településeké. Utóbbiak rendszerint követik, időbeli késéssel veszik át Miskolc demográfiai modelljeit. (Mindez persze nem kizárólag pozitív folyamatokat jelent: nemcsak a halandóság javulása, az életminőség emelkedése terjed el, hanem ugyanígy a termékenység csökkenése, a népesség öregedésének folyamata is fokozatosan végiggyűrűzik Nagy-Miskolc településegyüttesén.) Mindennel együtt azt mondhatjuk, hogy a tágabb értelemben vett Miskolc mind természetes, mint tényleges szaporulatának adataiban sok tekintetben megelőzi a magyar városok legtöbbjét. Különösen figyelemre méltó az, hogy milyen számottevő szerepet játszott ebben a folyamatban a természetes szaporulat, ami nemcsak a nyugat-európai, hanem a magyarországi gyakorlattól is némileg elüt. Ebben minden valószínűség szerint komoly szerepe van annak, hogy Nagy-Miskolc népességének számottevő része falusias, az átlagos városi környezetnél egészségügyileg kedvezőbb környezetben lakott, ugyanakkor a város számos előnyét a mindennapi élet, az egészségügyi védelem, az élet meghosszabbítása terén meg tudta szerezni. 24 A zsidó népesség természetes szaporulata az első világháborúig igen magas, ami nem áll ellentétben azzal a ténnyel, hogy a második világháború előtt már közel kerülnek a természetes fogyáshoz. Körükben a demográfiai átmenet egy generációval korábban elindul.