Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

A vizsgált körülbelül 90 éves periódus főbb népességi változásait a szerkezetek és folyamatok vonatkozásában az alábbiakban foglalhatjuk össze. A lakviszonyok (a közművekkel való ellátottság, a házak minősége, a lakáskörülmények) a XX. század elejéig keveset, az 1910-es évektől kezdve azonban viharos gyorsasággal javultak. Részben a termékenység csökkenése, részben a cselédek arányának, számának viszonylagos csökkenése következtében a háztartások mérete csökken, ami párosulva a lakáskörülmények javulásával, a zsúfoltság csökkenését, a lakviszonyok és ezen keresztül az élet minőségének javulását hozza a miskolci népesség számára a huszadik század közepére. A korszerkezet elsősorban a születések csökkenése, másodsorban a felnőttkori halandóság valamelyes javulásának hatására átalakulóban van, 1941-re az öregedés kétségbevonhatatlan jegyeit mutatja. A halandóság javulása miatt csökken az özvegyek aránya, ugyanakkor az állam és az egyház szétválasztása, a polgári házasság és válás bevezetése az „elvált kategória" megjelenésével és az újraházasodás modelljének változásával jár. A népesség felekezeti és etnikai szerkezete ugyancsak jelentős változásokon megy át. Miskolcon, sőt az eredetileg nem magyar lakosságú szomszédos településeken is teret nyer a magyarnyelvűség, a nem magyar etnikai csoportok fokozatosan összezsugorodnak, a lakosság nagy lépéseket tesz a kulturális homogenizálódás irányába. A bükki falvakban azonban jelentős mértékben látens módon megőrződik sokakban a szlovák identitás, illetve a papíron magyar anyanyelvűség, amely valójában valamiféle kettős kötődést rejt, és ezt csak a szlovák-magyar lakosságcsere roppantja meg. A népmozgalom is számos változáson megy át. A házasodás életkora kezd későbbre tolódni, a születések számának csökkenése tovább folytatódik és a két világháború között általánossá, minden réteget és minden kulturális csoportot jellemző jelenséggé válik. Egyetlen pozitív hatása, hogy a lecsökkent reprodukciós funkció módot ad a női életciklus más irányokba is történő bővítésére (továbbtanulás, családon kívüli tevékenységekbe történő intenzívebb bekapcsolódás, egyeseknél a karrier-orientáció kezdődő megjelenése). A csecsemő- és gyermekhalandóság nagymértékben, a korábbinak közel felére csökken, a fertőző betegségek a tbc kivételé-