Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

tette, hogy a környékbeli falvakban élő kisegyházi missziók tagjai is integrálódtak Miskolc lakosságába. Diósgyőr gyáraiban például gyakran felfigyeltek ezekre a munkásokra.

324 A fentieken tál erősödött, látványosabbá vált a jehovisták tevékenysége, Borsod megyét kifejezetten úgy jellemezték, mint egyik meghatározó bázisukat.

325 A KÖZOKTATÁS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

326 Az első világháború lezáródása után Miskolc gazdasági-társadalmi, földrajzi és stratégiai helyzetében egyaránt jelentős változások következtek be. A város és közvetlen környezete a Trianon utáni Magyarország egyik meghatározó ipari körzetévé vált. A dualizmus időszakában megizmosodó kereskedelmi jelleg továbbra is domináns volt a város arculatának formálásában. A kultúra, a művelődés szektorainak kialakulása hozott igazi változást a város életében, s az e téren elért eredmények hatására sokakban felvetődött a gondolat, hogy Csonka-Magyarország északkeleti térségében Miskolc nemcsak gazdasági, hanem kulturális centrummá is válhat. Ehhez azonban óriási befektetésekre lett volna szükség, amire sem a gazdasági lehetőségek, sem pedig a városi vezetésnek a kulturális élet fejlesztéséről vallott elképzelései nem biztosítottak kellő alapot. Ez tükröződik a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból. Az első világháború előtt 1910-ben a kulturális kiadások országosan 10,1%-ot tettek ki. Miskolcon ez csak a 7,6%-ot érte el, amikor a hasonló nagyságú városok ennél jóval többet áldoztak e célra: Nagyvárad 12%, Debrecen 9,3%, Pécs 16,4%, Szabadka 16,2%, Zombor 16,6%, Komárom 18,2%, Arad 17,5%, Budapest 19,2%. 1928-ra - vagyis a nagy gazdasági világválság előtti, utolsó 324 MOL. XIX-B-l-r. 72. t., 277.250. sz. 325 Ld. pl. egy 1955-ben készült átfogó jelentést: MOL. XIX-A-21-c. 142. dob. 326 Itt kell megjegyeznünk, hogy e fejezetrészben a „történelmi Miskolc" oktatásügyének és intézményhálózatának történetét tekintjük át. Egyrészt azért, mert a mai Nagy-Miskolcot alkotó települések monográfiái folyamatosan készülnek, ahol megfelelő arányban kap helyet az oktatás, a képzés. Márészt, s egyes települések esetében (pl. Diósgyőr) a témával önálló, már a rendszerváltozás után megjelent kötetek foglalkoznak. Ld. BALÁZS J. (Diósgyőr) 1998. DOBROSSY I. (szerk.) 2001. (Pereces).