Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

ta, hogy meg kell szüntetni minden hátrányos megkülönböztetést, az olyan vallásos gyülekezetekkel szemben is, amelyek a bevett vagy törvényesen elismert felekezetektől eltérő hitelveket vallanak. A „népi demokrácia" korszakában számos el nem ismert kisegyház kapta meg a kulhisztárcától a törvényesen elismert státust (1947 októberében a metodisták, később a pünkösdiek stb.), és fontos megállapítani, hogy az országgyűlés által alkotott 1947. XXXIII. tc. rendelkezett a bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek között az utóbbiak hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről. Mindez azonban az érintett kisegyházak számára már nem sok gyakorlati eredményt hozott, hiszen az egypártrendszerű diktatúra kiépülése ugyanúgy újra üldöztetést hozott számukra, mint a többi nagyobb vagy történelmi egyház részére. Jellemző, hogy az 1944 őszén létrehozott, 1945 júliusától hivatalosan is működő Szabadegyházak Szövetsége megalakulásakor a kisegyházak érdekvédelmét, a vallásszabadság érvényesülését jelentette, majd a szervezet (1950-től Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa néven) már az állami ellenőrzésük és visszaszorításuk forrásává lett. Az 1949-es népszámláláskor már 156 miskolci vallotta magát baptistának, s a 213 fő „egyéb és isméretlen"-ben is jelentős számú kisegyház-hívet gyaníthatunk. A rövid 1945-1948 közötti periódusban szabadabb körülmények között folytatódtak a kisegyházi miszsziók. Az adventisták 1947-ben nemcsak a „Siess, adj, segíts" akciójuk keretében folytattak jótékonysági akciókat, de kulturális (zenei) műsoraik, előadásaik jelentősen színesítették a város művelődését. Eleven, gyarapodó gyülekezeti élet jellemezte tevékenységüket,

322 a metodistákét nemkülönben, utóbbit a gyülekezet részére ingatlant is biztosító Koncz Imre prédikátornak 1949-ben bekövetkezett halála amúgy is nehéz helyzetbe hozta.

323 Az egyre szigorodó, majd totálissá váló állami (rendőrségi) ellenőrzés rendszerint azt állapította meg, hogy a „szekták" tevékenysége egyre inkább fellendült, nemcsak Borsod megye falvaiban, hanem a megyeszékhelyen is. Nagy-Miskolc létrejötte, a terebélyesedő diósgyőri ipar által vonzott munkaerő-szükséglet egyben azt is jelen322 Ld. pl. A Bükk felé. In: Idők Jelei, 1948.4. sz. 4-7. p. stb. 323 SZUHÁNSZKII. 2004.175. p.