Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
ra. 320 A rendelet hangstílyozta, hogy a közerkölcsiséget illetve a „nemzetvédelmi" szempontokat nem sértő el nem ismert vallásfelekezeteket azért nem kívánja betiltani. Mindez amiatt érdekes, mert a gyakorlatban sokkal inkább fokozódott a kisegyházakra nehezedő hatósági nyomás. Például amikor az adventista egyház „Magyarországi Bibliakövetők Felekezete" néven újjászerveződhetett, hiába követett el országos szinten mindent, hogy demonstrálja a magyar állam iránti hűségét, Miskolcon változatos indokokkal, de folyamatosan betiltották rendezvényeiket. 1941 júliusában például a helyi rendőrkapitányság először kiadta, majd „országos érdekből" visszavonta az istentiszteletek tartását engedélyező határozatát, azzal az indoklással, hogy az adventista istentiszteletek „igen sok munkaerőt vonnának el" az ipari és a mezőgazdasági termeléstől. A szigorú határozatot megszegni próbálókkal (vagyis az istentiszteletet megtartani kívánókkal) szemben a „detektívcsoportot és az őrszemélyzeti osztályt" utasította a feljelentések megtételére, az összejövetelek karhatalommal történő feloszlatására. A nyilván „túlreagált" hatósági intézkedés kilátásba helyezését azonban újabb is követte. Pár hónappal később az adventisták nem istentiszteletet akartak tartani, hanem nyilvános előadást a világháborús eseményekkel kapcsolatosan. Utóbbit pedig Tusnády rendőrfőkapitány-helyettes ezúttal azért tiltotta be, mert az el nem ismert vallásfelekezetnek istentiszteletek tartására kellett volna engedélyt kérnie (!), nem pedig előadásra, amely - úgymond - nem az egyházi, hanem „az egyesületi élet fogalmi körébe esik". 321 A második világháborút követő időszak a miskolci kisegyházak számára is alapvetően megváltozott egyházpolitikai környezetet hozott. Már az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályon kívül helyezte a kisegyházak 1939-es betiltását, amelyet 1945 decemberében a Tildy-kormány is megerősített. Az új magyar állam komoly törekvéseket tett az állam és az egyház elválasztása, valamint a felekezeti egyenjogúság megteremtése felé. A felekezeti diszkriminációt felszámolni kívánó jogszabályalkotási folyamatból kiemelkedik 1946 májusából az a miniszterelnöki rendelet, mely kimond320 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B. 1906/a. 8786/1943. 321 A vonatkozó iratok magángyűjteményből.
