Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

új püspök szentelésére, és még jobban elárvultnak és magára hagyatottnak érezhette magát a magyar nyelvű miskolci egyházközség. Popovics Szilárd Konstantin jogosan úgy érezte, hogy az egyházközségének ideiglenes joghatóságon alapuló kapcsolata megszűntnek tekinthető a budai egyházmegyével. Ezért 1953-ban kérte és megkapta az egyházközség felvételét a Moszkvai Patriarchátus által 1949-ben létrehozott Magyarországi Magyar Görög Keleti Egyházközségek Ideiglenes Főhatósága kötelékébe. Ez egyházjogilag törvényes joghatóságot, a magyar istentiszteleti nyelv jogát és az új naptár törvényes bevezetését jelentette.

265 Az egykori görögkeleti, vagy ortodox vallásúak a két háború között kiegészültek a betelepült bolgár kertészek csoportjával, majd 1949-ben újabb görög-makedón kolónia alakult ki Miskolcon, de ők politikai menekültek voltak, így nem kötődtek a régi miskolci egyházi hagyományokhoz és hitélethez.

266 Az izraelita felekezet Magyarország zsidósága nem alkotott egységes és hierarchikus egyházat a tárgyalt korszakban. A dualizmus idején kialakult három (neológ, ortodox és a statusquo ante) felekezeti irányzat hitközségei többé vagy kevésbé autonómok voltak. Létesítettek ugyan országos képviseletet,

267 de elsődlegesen azért, hogy kifelé, mindenekelőtt az állami szervekhez fűződő kapcsolataikban biztosított legyen a delegálok reprezentációja, egységes állásfoglalása. Az ortodox irányzat -, melynek 1875 óta Miskolc zsidósága is részese volt -, kebelbéli vitás ügyeinek megoldására hitfelekezeti választott 265 BOLESZKA L. 2001.106-107. p. 266 DOBROSSY I. 2001. 93-104. p. 267 Elsőnek, az 1868-1869. évi egyetemes gyűlésen elfogadott szabályzattal, a neológ irányzat szervezett - községkerületekből és kerületi elnöki gyűlésekből álló, legfelül az egyetemes gyűlésben csúcsosodó - országos képviseletet. Az ortodoxok statútuma 1871-ben nyert szentesítést. Teljesen nélkülözte a hierarchiát és a hitközségek feletti, területi alapon működő szervezeti egységeket. Hat évre választották az ortodoxok 100 (60 világi, 40 rabbi) tagból álló Országos Képviseletét, melynek operatív-végrehajtó szerve a Magyarországi Autonóm Ortodox Hitfelekezet Központi Irodája volt. Utolsóként, 1928-ban szervezték meg a harmadik irányzat, a statusquo hitközségek országos képviseletét.