Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

bíróságokat rendelt. Városunkban több ízben összeült az említett öttagú

268 döntéshozó szerv, mivel a helybéli zsidók szélsőségesen konzervatív kisebbségi csoportja, az ún. szefárd imaegylet

269 újra és újra önállósulni, elszakadni próbált az ortodox anyahitközségtől. A szefárdok 1877-1888 között önálló hitközséget alkottak, de a kormányzati centralizáció eredményeként elveszítették szervezeti autonómiájukat.

270 Miskolcon 1888 után már csak egy, az ortodox anyahitközség létezett és annak kötelékében ún. imaegyesületbe tömörültek a szefárdok. Külön adót nem szedhettek, önálló gazdálkodásuk sem lehetett, viszont saját rabbival, metszővel, vágodával, imateremmel és rituális fürdővel bírtak. Liturgikus központjuk a Debreczeni (mai Régiposta) utcában volt 1914-ig, amikor a környék csatornázása folytán elapadt az ottani mikvét (rituális fürdőt) természetes vízzel tápláló kiít,

271 ezért a Szinva-parti Arany János utcába költöztették a szefárd létesítményeket. Közösségük meghatározó alakja volt az a Reinitz József rabbi, aki 1884 augusztusától haláláig (1926) vezette a miskolci szefárd hitéletet. Reinitz Mádon született, a borsodi megyeszékhelyre Ibrányból került, indíttatását meghatározta a hegyaljai és a szabolcsi haszid

272 miliő. 268 A hitfelekezeti választott bíróságba a vitázó felek két-két világi tagot jelöltek, azok négyen pedig közösen választottak egy ortodox rabbit elnöküknek. 269 A középkori Hispánia héber neve „szefárad" volt. A katolikus királyok által (1492. március 31-én) elűzött spanyol zsidó közösségek szórványai eljutottak Magyarországra is. Budán és Egerben bizonyosan léteztek szefárd kehillák, melyek a török kiűzésekor pusztultak el. A dualizmus idején már csak DélMagyarországon, Temesvárott és Zimonyban működött spanyol eredetűi hitközség. A magukat szefárdnak, szfárdisnak valló miskolci zsidók genetikusan nem kötődtek ibériai eredetű „névrokonaikhoz". Jiddis nyelvű, kelet-közép-európai, tehát (Németország héber neve után mondva) űn. askenázok voltak, akik az ortodox jelző foglaltsága miatt vették fel a szefárd címet, kvázi az ortodoxnál is konzervatívabb jelentéssel. Nem volt példa nélküli a miskolci mozgalom: Kassán és Kisvárdán is működtek efféle szefárd közösségek. 270 A miskolci szefárd dualizmuskori történetére vonatkozón ld. KAPUSI K. 2003. 883-587. p. 271 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.15219/1914. 272 A haszidizmus az egyszerű, a hagyományos rabbinikus műveltséget megközelíteni képtelen szegény zsidóság köreiben volt népszerű. Hirdette, hogy a zsidó lét és életöröm önmagában, a szent iratok beható ismerete nélkül is érték, és a csodarabbik minden téren képesek gondoskodni jámbor követőikről.