Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

zott, továbbra is a minisztériumtól kellett előzetes hozzájárulást kérni és a minisztériumnak kellett elszámolni. A háború alatt az egyházi ingatlanok súlyos sérüléseinek javításait abból fedezték, hogy - a minisztérium előzetes engedélyével és elszámolási kötelezettséggel - a kisebb ingatlanokat eladták. A templomtorony súlyos belövést kapott, s megrongálódott a templomtető is. A templombelső nem szenvedett sérülést. A megmaradó ingatlanokban bérlakások voltak, de ezek az állami adó és a lakásbérleti törvények miatt csekély hasznot hoztak. Az egyházközség fenntartását szolgálta az ingatlanokon kívül 20 kat. hold földbérleti díja. 1950 szeptemberében a Városi Földbérlő Bizottság rátette kezét az egyházközség földbirtokára, melynek következménye az lett, hogy 1951-ben az egyházközség - parochusa helyesen látva a politikai helyzetet - felajánlotta földjeit az államnak. A földbirtok akkor megállapított értékét, 13 421 Ft-ot az egyházközség soha nem kapta meg.

264 A második világháború és az azt követő évek politikai helyzete az egyházközség lelki életét is befolyásolta. Az egyházközség alapításától fogva a karlócai szerb egyházfő joghatósága alatt állt, aki az első világháborút követően joghatóságának gyakorlásával a budai szerb püspököt, Zubkovics Györgyöt bízta meg. Az alapítók leszármazottaiból álló egyházközségi tanács 1932-ben kánonellenesen szakított püspökével, és egyoldalúan a Konstantinápolyi Patriarchátus joghatósága alá helyzete magát. Ez a szakadás 1947ben megszűnt, amikor is egyházközségi tanács nem működvén, Popovics Szilárd Konstantin parochus az egyházközséget visszahelyezte törvényes elöljárója, a budai püspök joghatósága alá. A püspök ideiglenes jelleggel visszafogadta a miskolci görög alapítású görögkeleti magyar egyházközséget, továbbra is meghagyva a görög szertartási nyelvet. A püspök az ideiglenességet azzal indokolta, hogy kilátásban van a Moszkvai Patriarchátus közreműködésével magyar egyházi szervezet kialakulása. 1951-ben meghalt Zubkovics püspök, aki 1913-tól, mintegy négy évtizeden keresztül állt a budai egyházmegye élén és szolgálatával általános tiszteletet érdemelt ki. Az elárvult egyházmegyében számítani sem lehetett 264 BOLESZKA L. 2001.106. p.