Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

hatókörébe vonta országos és gyülekezeti szinten is.

189 A másik egyházi megújulási út az ébredési mozgalom volt. A részint angolszász, de főként skandináv közvetítéssel érkező ébredési mozgalom igyekezett a kiüresedő, formálissá váló népegyházi életet belső tartalommal megtölteni. Az ébredés hirdetői nagy hangsúlyt helyeztek a személyes hitre jutásra, a hit megvallására és tudatos gyakorlására. Területi és országos konferenciákat szerveztek, és az ébresztés nagyhatású lelkészei az ország minden táján vállaltak igehirdetői, gyülekezeti konferenciaszervezői munkát. Az ébredés a negyvenes években, majd még inkább a második világháború után volt nagy hatással az egyházra. A két világháború között Duszik Lajos volt a gyülekezet lelkésze. Az ő személyisége, teológiai látásmódja meghatározta a gyülekezet belső életét. Kiváló igehirdető volt, prédikációi sokakat vonzottak a templomba. Duszik Lajos többször kifejtette, hogy az evangélikus egyháznak valódi népegyházzá kell válnia. Gyülekezeti lelkészi munkássága is ennek a programnak a jegyében zajlott. A népegyház azonban a két világháború között felbomlóban volt, megújulást inkább az ébredés teológusai tudtak hozni az evangélikus egyházba. Az ébredési teológia megjelenésének nyomait felfedezhetjük Miskolcon is. 1930 novemberében a Leányegylet összejövetelén tartott beszámolót evangelizációs munkájáról Horeczky Béla, a MEKDESZ képviselője.

190 1941 tavaszán egynapos gyülekezeti konferenciát tartottak, ahol többek között evangélizációt tartott az ébredés egyik nagy hatású lelkésze, a fóti Zászkaliczky Pál is.

191 Püspökké választása után többször szolgált a gyülekezetben Túróczy Zoltán, aki az ébredési mozgalom neves képviselője volt. Ezek az alkalmak nem változtatták meg alapvetően a gyülekezet életét. A gyülekezeti egyesületek szervezését és a gyülekezeti közösségbe való integrálását viszont aktívan elősegítette Duszik Lajos. Duszik Lajos 1883. január 26-án született Nyíregyházán. Iskoláit szülővárosában végezte, majd az eperjesi teológián tanult, egy szemesztert pedig a hallei egyetemen hallgatott. Nyíregyházi segéd189 KERTÉSZ B. 2005. 38. p. 190 MEEL. Leányegyleti jegyzőkönyvek, 1930. november 15. 191 MEEL. Jegyzőkönyv, 1941. március 20. egyháztanács.