Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kiderül, hogy a plébánia 1932. évi hitéleti kimutatása szerint kato­likus felek 13 esetben kötöttek „u. n. tisztán polgári házasságot val­lás iránti közönyből s ugyancsak feltűnően nagy még mindig azoknak a száma, akik más vallásuakkal a katolikus lelkész előtt kíséreltek meg házasságot". Az általános helynök az 1932. évi 2565. sz. rendeletre hivatkozva utasította a plébánost, hogy min­den tőle telhetőt tegyen meg munkatársaival együtt híveinek az anyaszentegyház iránti hűségben való megőrzésére, s a hitbuz­galmi egyesületek közreműködését is felhasználva igyekezzék „a megtévelyedetteket és a hittől elpártoltakat súlyos botlásuk jóváté­telére rábirni". A második világháború idején a front közeledtével az egyház­megyék sorra kiadták az utasítást, hogy „bármilyen lenne a hely­zet a lelkipásztoroknak (nem csak a plébánosnak, hanem a plébá­nos-helyettesnek és a káplánnak is) feltétlen ott kell maradniok híveik között, hogy éppen a legnagyobb megpróbáltatás idején teljesítsék lelkipásztori kötelességüket még vértanúság árán is". 139 Az 1944. évi harci cselekmények idején Miskolcon elsősorban a két nagy egyházközség világi hívei lelkipásztoraikkal, kivált Viezer József alsóvárosi apátplébánossal (1940-től) és Mikes Lajos felsővá­rosi esperesplébánossal (1940-től) karöltve sokat tettek a lakosság mentéséért, segítéséért. Óvóhelyek létesítésében vettek részt, ben­nük alkalmanként oltárt állítottak, s akárhányszor „bensőséges keretek között" megáldották a menedékeket. A bombakárosulta­kat rendszeresen segélyezték Miskolcról és az egri főegyházmegye más településeiből érkezett pénz- és természetbeni „szeretetado­mányokkal". 140 A bombázások következtében egyházi épületek is rongálódtak, esetenként lakhatatlanokká váltak. Schober Tibor papnak, lelkészségvezetőnek, lapszerkesztőnek és kiadónak ko­139 SZAKÁCS S. - ZINNER T. 1997. 267. p. 1 40 Ld. Katolikus Ösvény XI. évfolyamának számai, például 1944. július 16., július 30., szeptember 10. Az adományok összegyűjtését és szétosztását a mindszenti plébánia végezte. Az itt működő Rózsafüzér-társulat 1924-ben megnyitott anya­könyve 1943-tól 1951-ig mint egy főkönyv volt vezetve. A háborús években téte­lesen kerültek feljegyzésre benne a bombakárosultak részére befolyt adományok és a bombakárosultaknak kiosztott gyorssegélyek. MPI. Az alsó-miskolczi róm. kath. plébánián működő Élő Rózsafüzér Társulat anyakönyve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom