Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

rabbi MÁV-telepi lakása, amely egyben a Vasútvidéki Lelkészségi Hivatalnak és a Katolikus Ösvény című társadalmi hetilap szer­kesztőségének is otthonául szolgált, erre a sorsra jutott. A lelkészi hivatal ekkorra, 1944 szeptemberére költözött a Fürdő utca 16. sz. alatti házába, a Szent István templom közvetlen közelségébe. 141 A háború a hívők (egyházi személyek és világi hívek) nyilvános val­lásgyakorlatára, a szertartásokra és az ájtatosságokra is rányomta a bélyegét. Az egri érsek rendeletére a templomokban a leginkább látogatott mise után külön imádságot mondtak az aratás, a betaka­rítás és a cséplés ideje alatt minden egyes napon „a magyar veté­sekért és kenyérért, melyet ellenséges gyújtogatás és ennek követ­keztében pusztulás fenyeget." 142 Isten házaiban gyakran mutattak be szentmiséket és tartottak szentségimádásokat a „fronton küzdő katonáinkért és a győzelmes békéért". 143 1945. szeptember 3-án a polgármester felkérésére Miskolc város templomi harangok félórás zúgásával adott külső kifejezést afeletti örömének, hogy „minden idők legnagyobb világháborúja hivatalosan is végetért", és „az egész világon helyreállott a béke". 144 Másfél esztendő telt el. A magyar katolikus főpapság 1946. évi karácsonyi szózatának, illetve a miskolci katolikus papság 1947. év eleji megállapodásának meg­felelően nagyböjt 2. vasárnapján „a már hazaérkezett hadifoglyok hálaadó szentmiséjét", a következő vasárnapon „a még távol levő hadifoglyokért pedig a könyörgő szentmisét" mutatták be a város katolikus templomaiban. 145 A második világháború után az újjáteremtési munkálatok kö­zepette, az átrendeződő politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális stb. környezetben kellett megtalálnia kinek-kinek a maga helyét, szerepét, feladatát. A Magyar Katolikus Egyházra - még inkább, mint az első világháborút követően - hatalmas felelősség hárult. Önképét, külső arculatát, az államhatalommal való viszonyát volt szükséges újrafogalmaznia és újraépítenie, miközben nem feled­kezhetett meg krisztusi küldetéséről. A Horthy Miklós nevével 141 Katolikus Ösvény, 1944. szeptember 10. 142 Katolikus Ösvény, 1944. július 16. 143 Katolikus Ösvény, 1944. július 30. 1 44 MPI. Sz. n. 145 Katolikus Tudósító, d. n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom