Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

den tőlük telhetőt megtettek abból a célból, hogy a legkülönbözőbb formákban és fórumokon továbbra is jelen lehessenek a közéletben, illetve kivehessek a részüket abból.

109 Hamarosan azonban el kellett tűnniük a nyilvánosság elől. Az 1919. március 21-én a hatalmat magukhoz ragadó szociáldemokraták és kornmunisták - ez utóbbiak vezetésével - olyan „proletárdiktatúrát" csináltak, amelyben az egyházak eladdig megtűrt birtokai, intézményei - végső soron maguk az egyházak „likvidálandók" lettek.

110 A Tanácsköztársaság deklarálta az állam és az egyház elválasztását, a vallást magánügynek nyilvánította, és az egyházakat a szorosan vett hitbuzgalmi térre korlátozta. A közéletileg aktív katolikusokat - papokat és világiakat - pedig üldözték.

111 Az egyházi iskolákat államosították, a vallásoktatást a döntésre illetékes helyi tanácsok a legtöbb helyen eltörölték.

112 A kommunisták hozzáláttak a „belső ellenség", a kizsákmányolók és a papok elleni Intézkedésekhez. A nevelési és oktatási intézményekben megszüntették az imádkozást, a vallási tárgyú, vagy akár csak célzatú képeket eltávolították. Az egészségügyi és szociális intézményekből a szerzeteseket. Áprilisban ugyan rendelet mondta ki, hogy „a tanácsköztársaság a vallást minden ember magánügyének tekinti és vallásának szabad gyakorlatát mindenkinek biztosítja", a vallásos körmenetek tartását is ideértve, ám a valóságban ennek az ellenkezője történt. Az egész rendszeren határozott vallás- és egyházellenes irányzat vonult végig. A tanácsüléseken szidalmakkal beszéltek a papokról, közbeszólásokkal adták tudtul, hogy „fel kell kötni őket", a körmenetek megzavarása pedig sűrűn előfordult.

113 A nemrégen még a templom falai közé történő beszorítástól félő lelkipásztorok most a fővárosból vidékre küldött agitátorokat arról hallhatták szónokolni, hogy „a templo109 Az egri érsek március elején ajánlja papjai és hívei megértő jóakaratába az Országos Katolikus Nőszövetség szervezkedési akcióját. MPI. Circulares Dioecesanae A. 1919.1700. sz. 110 Az egyházi vagyon köztulajdonba vétele a vallásügyi minisztérium helyébe lépő Vallásügyi Likvidáló Hivatal feladata volt. FAZEKAS Cs. 1997. 111 GERGELY J. 1999.10. p. us SALAMON K. 2001.149. p. us Vö. GRATZ G. 1992.115-116. p.