Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
A cél elérése érdekében a legfontosabb szerepet az egyesületi életnek tulajdonították, mely olyan intenzíven folyt, hogy minden hétről több rendkívül jellegzetes hitbuzgalmi előadást, konferenciát ismertethetnénk. 20 Az egyesületeknek tulajdonított egyházon belüli szerepet Enyedy Andor több ízben is kifejtette, például: „A gyülekezet az egyház tagjainak szorosabb összetartozását, bensőbb viszonyát, testvéries kapcsolatát jelenti. A gyülekezeti munkának az a célja, hogy az egyház tagjai között ennek az összetartozásnak a tudatát, érzését kifejlessze, megerősítse, diadalra vigye. [...] Az újabb idők tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyülekezeti mimka igazán egyekké, testvérekké az egyház tagjait csak úgy teheti, ha külön-külön próbálja összehívni, összetartani az egyház különböző korú tagjait; vagyis ha a gyermekek, az ifjúság és a felnőttek között kezdett és folytatott résziétmunkává, ún. egyesületi munkává lesz." 21 Enyedy alapelvnek tekintette, hogy a közös istentisztelet látogatása nem elég az egyháztagok élő gyülekezetté formálásához, rá kell vezetni őket, hogy bármennyire különbözőek is a körülményeik, Krisztusban egyek lehetnek, s így azonos problémák is kell hogy foglalkoztassák őket. Az egyesületek által kifejtett sokrétű tevékenységgel kapcsolatban már a húszas évek elején felmerült a koordináció problémája, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a miskolci reformátusok nagyon hamar megértették és megvalósították Ravasz László püspök híressé vált mondását: „Az egyházat missziósítani, a missziót pedig egyháziasítani kell." 22 Miskolcon - érzésünk szerint - egységbe forrt a két törekvés: a belmisszió keretében sikerült megszervezni és kifejleszteni a gyülekezeti életet, ez azonban nem vezetett az egyház hagyományos szerepének csökkenéséhez, sőt, az egyesületi élet a templomi hitélet fellendüléséhez is vezetett. Felidézhetjük a gyülekezet lapjának egyik 1934-es vezércikkét is, amely a belmissziót az újonnan forgalomba került pénzhez hasonlítja: nem igazán tudjuk még használni, kissé bizalmatlanok is vagyunk vele szemben, sőt akadnak, akik hamisítani is kezdik. Majd így folytatja a szerző (elkép20 Ld. a témáról átfogóan: BARCZA J. 1993. 2' ENYEDY A . 1926. s.p. 22 Ld. pl. BOLYKIJ. - LADÁNYI S. 1987. 49., 53. p.