Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

latban álltak a hazai kálvinizmussal, s az 1945-1948 közötti demokratikus kísérlet idején meghatározó szerepet játszottak. Mindenekelőtt a miskolci reformátusok lelki életéről, az egyházközség teológiai irányáról kellene néhány szót szólnunk. A két világháború közötti reformátusságot leginkább a „történelmi kálvinizmus"-nak és az „általános keresztyének"-nek nevezett irányzatok vitájával szokás jellemezni, mely elsősorban a belmisszió kérdése körül bontakozott ki.

13 Megítélésünk szerint a miskolci reformátusok helye valahol a két álláspont között kereshető, melyet ha röviden jellemezni akarunk, első helyen az elmélyült hitéletet, illetve az annak minden eszközzel történő fellendítését kell kiemelnünk. A missziós tevékenység természetesen más korszakokban, illetve más gyülekezetekben is jellemző volt, a térségben ennek szerepe 1920 után jelentősen felértékelődött, ami különösen a hívők szervezett közösségeiben, a különféle biblikus célokkal alakult egyesületek aktivitásában ragadható meg. Fontosnak véljük azonban, hogy mindez nem egyszerűen egyházi felfogásnak tekinthető, hanem úgy is, mint a miskolci reformátusságnak az 1920as, 1930-as évek korkérdéseire adott válasza. Ugyanakkor többnyire vigyáztak arra, hogy ez a folyamat ne a hagyományos egyházi élet visszafejlődéséhez vezessen, hanem a belmisszióval a kettő szerves egységet alkosson. Leegyszerűsítve a képet, úgy is fogalmazhatunk, hogy a tiszáninneni egyházkerület nemcsak földrajzilag helyezkedett el Budapest és Debrecen között, hanem sok vonásban egyesítette a Tiszántúlnak - elsősorban Baltazár Dezső nevével fémjelezhető - a magyar kálvinizmus autonómiájára, függetlenségi hagyományaira támaszkodó felfogását, illetve a Horthy-rendszer jellegéből fakadó, az egyházi életet nagyfokú állami szerepvállalással is párosító álláspontját, melyet leginkább Ravasz László nevével szoktak összefüggésbe hozni. Kétségtelen továbbá, hogy utóbbihoz álltak közelebb, például az itteni reformátusok között meghatározó jelentőségű Enyedy Andor őszinte tisztelettel tekintett Ravasz Lászlóra, és nézeteinek egyik legfontosabb képviselője lett. 13 A vitáról többek között Id.: BOLYKIJ. - LADÁNYI S. 1987. 44-59. p. Újabb kiadására Id.: BARCZA J. - DIENES D. (szerk.) 1999.