Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
a miskolci reformátusok közül csak nagyon keveseket vontak felelősségre 1919-es magatartásukért. 10 Értelmezésünk szerint az 1918-1920 között változó egyházi álláspontok mögött nem feltétlenül a mindenkori államnak való megfelelés kényszerét kell keresnünk, sokkal inkább azt, hogy az egyház a megújulás, a továbblépés lehetőségeként próbálta értelmezni a politikai változásokat - még ha diagnózisa utólag nem is bizonyult pontosnak. 1919 augusztusának második felében Miskolcon is a forradalmak előtti helyzet helyreállítása volt a cél, ezt szolgálták a városi szervek, például az egyházi személyek és intézmények illetményeinek és dologi járandóságainak azonnali visszaállításával. 11 Hozzávetőlegesen az 1919-1921 körüli időszakban alakult ki Miskolc reformátusságának vezetőiben is a Horthykorszak egészét meghatározó felfogás. Ha ezt röviden összegezni akarjuk, a háború és a forradalmak okozta nyomor, a tornyosuló gazdasági problémák, Trianon sokkoló hatása (melyet a térségben elmélyített a Felvidék közelsége, Kassa elcsatolása) együttvéve felerősítette az egyház vezetőiben is egyfelől a közélet valláserkölcsi alapú értelmezését, másfelől a nemzeti érzéseket. Egy 1928-as Kálvin szövetségi előadáson Hegyaljai Kiss Géza zempléni lelkipásztor lényegre törően fogalmazott a magyar reformátusok felfogásáról: „Újjászületés van a magyar református egyházban, de ezt teljessé az evangéliumi tiszta református hit csak nemzeti alapon teheti." 12 A két világháború közötti magyar reformátusság általánosságban is e két határ között kereste a helyét: egyházi felfogása alapján mindenképp szeretett volna betagolódni a kereszténynemzeti rendszerbe, annak azonban (Horthy református volta ellenére) döntően katolikus jellege, a katolikus egyház szerepének (újbóli) felértékelődése a politikai szférában alárendelt szerepre kárhoztatta. Megjegyezzük, ennek következménye lett, hogy különösen a harmincas években, a rezsim megmerevedése idején a rendszerrel szemben kritikus paraszti, illetve polgári ellenzéki mozgalmak (például népi írók, kisgazdamozgalom stb.) szoros kapcsoló CSORBA L. (szerk.) 1920. 3-4. p. n B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906.19665/1919. i2 HEGYALJAI KISS G. - NÁDHÁZY B. 1928. 6. p.
