Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
nyatlása, ami azért feltűnő, mert közben a város népessége számottevő mértékben gyarapszik. (Ha az élveszületések számát viszonyítjuk a népességszám-alakuláshoz, akkor egyértelmű annak csökkenése: Miskolcon és Diósgyőrött körülbelül felére esik, a Miskolc közeli hagyományos falvakban 40, a bükki településeken pedig 30 százalékkal csökken a nyers születési arányszám. 10 ) Csak 1940-1941-ben látszik egy újabb átmeneti születésszám-növekedés, ez azonban minden valószínűség szerint nem a termékenység pozitív változását tanúsítja, hanem azt jelzi, hogy az 1919-1921 közötti születési csúcsba tartozó nagyobb számú női generáció már a szülőképes korba lépett. Vagyis összességében az abszolút számok azt mutatják, hogy az 1920-as évektől Miskolc növekvő számú népességére stagnáló születésszám esik (vagyis a termékenység csökkenésének már korábban megfigyelt trendje határozottan folytatódik). A második világháború időszakának népmozgalma némileg az elsőhöz hasonló jellegzetességeket mutat: a születések háború alatti csökkenését 1946-1947-ben is utánpótlási hullám váltja fel. Két eltérést tapasztalunk azonban az 1918-1922 közötti időszakhoz képest. Az egyik az, hogy a születések számának „pótlása" egyéves csúszással kezdődik - a nagyobb számú hadifogoly tömeges viszszatérése nem következik be olyan gyorsan, és tegyük hozzá: olyan teljes körűen, mint ahogy 1918-ban a katonák többé-kevésbé rendben és rövid idő alatt sikeresen haza tudtak jönni. A másik feltűnő jelenség a halálozások számának nagymértékű csökkenése 1946-1947-ben, melynek jelenleg nem tudjuk a magyarázatát. (Nem zárható ki a településösszevonások során keletkezett nyilvántartási hiányosság sem.) Ha ugyanezeket a folyamatokat az úgynevezett ipari falvak adatain vizsgáljuk meg - melyekről egyedül hidunk az 1910 és 1949 közötti időszakra vonatkozóan egyértelmű népmozgalmi idősorokat rajzolni -, akkor lényegében a fent leírtaknak megfelelő képet kapunk. 10 A mutató azonban a viszonyítási alapul szolgáló népesség meghatározásának problematikus volta miatt elég bizonytalan mérőszáma a termékenység (és a halandóság) tényleges alakulásának. A statisztikai évkönyvekben kétszer is átszámolták időszakunkban a mutatók értékét. Mi a legutolsó hivatalosnak tekintett adatokat használtuk.
