Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Mindkét esetben azonban egy jelenséget ki kell emelnünk. Noha a születések számának hanyatlásáról, a termékenység csökkenéséről beszéltünk, a két háborús időszakot kivéve végig az egész időszakban születési többleteket mutatnak adataink, vagyis a településegyüttes népessége összességében (eltekintve a már említett református és zsidó csoportoktól) még közelébe sem jutott a természetes fogyás állapotának. A termékenység szintje ekkor még igen messze van attól, hogy veszélyesen alacsonyra süllyedjen. Jól látható mindez, ha a nyers népmozgalmi arányszámoknál sokkal pontosabb termékenységi mutatókhoz fordulunk. A 20 évnél hoszszabb ideig tartó házasságokból született gyermekek számai lényegében az 1880-as, 1900-as és 1930-as években házasságot kötött nők termékenységének változását mutatják be. A két első esetében a 4,5-5 fő között mozgó születésszám minden különösebb utánaszámolás nélkül is nyilvánvalóvá teszi, hogy az ezekbe a generációkba tartozó gyermekek reprodukálni tudták szüleik nemzedékét. (Sőt Budapesttel ellentétben ezt a szintet minden valószínűség szerint még 1960-ban is meghaladták.) Borsod megye adatai - amelyek itt a Miskolc környéki falvak hiányzó adatait hivatottak pótolni - ugyancsak arra utalnak, hogy a falusi termékenység ebben a régióban még bőségesen elegendőnek tűnik a népesség reprodukciójához. Annak ellenére, hogy mint azt az összehasonlításul közölt Szabolcs megye adatai mutatják - ennél lényegesen magasabb termékenység is létezett abban az időben a Borsoddal szomszédos területeken. A száz házas nőre jutó született gyermekek számából (8. táblázat) ugyanakkor jól látszik, hogyan változik a termékenység Borsodban és Miskolcon. Pozitív fejlemény, hogy csökken a gyermektelen házasságok száma, viszont szembetűnő, hogy határozottan ritkul a három vagy annál több gyermeket szülő anyák száma is, és a gyermekszám az egyke-kettőcske felé kezd eltolódni a két világháború közötti időszakban. Ez az eltolódás a történeti Miskolcon jóval határozottabb, mint általában Borsod megyében. A megye falusi településein ugyanis az anyák több mint 50 százalékának három vagy több gyermeke van még az 1930-as évekbeli adatok szerint is.