Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET EGYHÁZAK ÉS VALLÁSFELEKEZETEK A két világháború közötti Magyarországon gyökeresen változott meg az állam és az egyház viszonya a korábbi időszakhoz képest, majd 1945 - ellenkező előjellel újra -, mely nyilván hatással volt Miskolc egyházaira, vallásfelekezeteire is. 1918 után az állam öszszességében liberális egyházpolitikáját a „keresztény-nemzeti" ideológia, az állam és az egyház újbóli összefonódása váltotta fel. Ugyanakkor jelentősen megváltozott a város társadalmi összetétele, a magyar városhálózatban elfoglalt funkciója, amely szintén lenyomatot hagyott a felekezetek összetételén és társadalmi szerepvállalásukkal kapcsolatos felfogásukon is. A korszakban tartott népszámlálások alkalmával Miskolc felekezeti megoszlása az alábbi képet mutatta:

1 1920 1930 1941 1949 szám % szám % szám % szám % római katolikus 25 232 44,28 27 631 44,89 37 322 48,24 59 372 57,26 görög katolikus 2 177 3,82 2 719 4,42 4 001 5,17 5 834 5,63 református 15 277 26,81 17 327 28,15 22 040 28,49 31 155 30,05 evangélikus 2 786 4,89 2 704 4,39 3 138 4,06 4 554 4,39 izraelita 11 300 19,83 10 862 17,64 10 428 13,48 2 025 1,95 görögkeleti 217 0,38 219 0,36 295 0,38 206 0,20 egyéb 217 0,38 97 0,16 138 0,10 426 0,41 népesség össz. 56 982 100,00 61 559 100,00 77 362 100,00 103 690 100,00 Az adatokból világosan látszik a római katolikusok erősödő dominanciája (a görög katolikusokkal együtt a Horthy-korszak közepén emelkedett 50% fölé a lakosságban részarányuk), s az iz1 Népszámlálás, 1920.; BALOGH M. - GERGELY J. 1996. 168. p.; Népszámlálás, 1930. 26-27. p.; Népszámlálás, 1941.; Népszámlálás, 1949. 324. p. Vö. FAZEKAS Cs. 1999.134. p. A többi felekezet (unitáriusok, adventisták, baptisták stb., 19204oan a görögkeletiek), illetve a felekezeten kívüliek az „egyéb és ismeretlen" sorban.