Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

már csak 2025 főnyi izraelita felekezetűt talál egész Nagy-Miskolc területén.

6 Nem ilyen tragikus módon, de lényegében a másik utolsó nagyobb etnokulturális csoport, a szlovákok is nagyrészt eltűnnek Miskolcról és környékéről a második világháború után. Míg 1941ben nagyjából 7000 szlovákul tudó (melyek számottevő része annak ellenére, hogy magyar anyanyelvűként íratta be magát a népszámlálásban, minden valószínűség szerint kettős identitással rendelkezett) fele-kétharmada eltávozott az 1946-1947. évi szlovák-magyar lakosságcsere alkalmával.

7 Az 1949. évi népszámlálás (6. táblázat) egész Nagy-Miskolcon már csak 107 szlovák anyanyelvű és 2269 szlovákul tudó adatait rögzítette, utóbbiban azonban valószínűleg már benne vannak az ismét visszacsatolt felvidéki területekről menekült, illetve áttelepült szlovákul tudó magyarok is. 6. táblázat Szlovák nyelv és identitás Borsod megyében a X1X-XX. században Az össznépességből Ev SzloSzlovák Szlovák Ruszin Ruszin vákul anyanemzetianyanemzetibeszél nyelvű ségű nyelvű ségű Történeti Miskolc 1910 4352 749 156") 1941 2181 141 76 197 147 Nagy-Miskolc 1949 2269

b

) 107 Diósgyőr 1910 12711>) 3 1941 1445 1 15 55 6 5 Hagyományos falv. 1910 10 0 1941 722 13 1 1 0 Ipari falvak 1910 262 0 1941 2736 1 2 0 0 6 A Zsidó Világkongresszus 8400 főre becsüli a vissza nem tértek adatát, LEHOCZKY Alfréd (1981) pedig 8900 főre teszi a zsidóság népességveszteségét. Tekintettel arra, hogy a vissza nem tértek közé számítandók az ismeretlen számú koncentrációs tábort túlélt, de Palesztinába, illetve Észak-Amerikába vándoroltak is, a vészkorszak zsidóságot érintő emberveszteségét inkább a 8000-8400 fős sávban feltételezhetjük. 7 BENCSIK J.-SZÁSZI F. 1997. 319-320. p.