Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
a) 95 százalékuk az 1860-as évek végétől vándorolt be a város külterületén keletkezett ipari- és bányatelepekre. b) A szlovákul tudók egy része valószínűleg áttelepült Szlovákiába a lakosságcsere során. 8 NÉPMOZGALOM (Házasodás) Végigtekintve a huszadik század első felének házasodási mozgalmán annak görbéje sajátos bakugrásokat mutat. Az első világháború alatt a fiatal férfiak jelentős részének távolléte miatt 1918-ig fokozatosan hanyatlik, de a következő három évben, 1919 és 1921 között rohamléptekben bepótolja a népesség az elmaradt esküvőket. Ezt követően az 1920-as évek közepéig a házasodások száma ismét visszaesik, majd 1927 és 1938 között kezd ismét emelkedni, utána azonban egészen 1943-ig (ameddig az éves adatokkal rendelkezünk) stagnál (7. ábra). Vagyis a házasodási mozgalom a külső politikai-gazdasági körülményekre igen gyorsan és érzékenyen reagál. Megfigyelhető azonban néhány más, újonnan jelentkező tendencia is. Az egyik a születések és házasságkötések egymástól egyre függetlenebbé váló mozgása. Míg ugyanis a két görbe az első világháború előtt többnyire együtt mozog, addig a háború után a születések száma már nem követi minden esetben szorosan a házasodások számának alakulását. Ezek az adatok azt sugallják, hogy széles népcsoportokban a gyermekvállalás mögött is megjelenik bizonyos tervezés, amely a házasságkötésektől némileg külön utakon jár. A másik tendencia, amely főként a történeti Miskolc adataiból tűnik elő (7. táblázat), a korábbi, úgynevezett „keleti" modelltől - a korai és általános, egy-egy korosztály szinte minden tagjára kiterjedő házasodás szokásától - való eltávolodásra utal. Míg 1910 körül a miskolci menyasszonyok közel kétharmada 24 évnél fiatalabb volt, addig 1938-ra az ebbe a korcsoportba tartozók aránya nem egészen 46 százalékra esik vissza. Az 1941. évi népszámlálás adatai pedig azt mutatják, hogy a 40 év feletti, házasságot még nem kötött nők aránya már megközelíti a 10 százalékot. (Diósgyőr és a Miskolcot övező falvak mutatóiból viszont még nem látszik egyértelműen ez a tendencia.) s MStK 61. 130-159. Népszámlálás, 1941 1. 514-517. Népszámlálás 1941. 3/a. 6271. Népszámlálás 1949. 9. 315. 320.