Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
menyei voltak, mégis megyei kórházként működött. 1952-ben változtatták meg nevét, ill. vette fel a Semmelweis Ignác nevet, de státusát tekintve a tanácsi közigazgatási korszak elején is a „BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Tanács Semmelweis Kórháza" maradt. így csak a Vasgyári Kórház számított városi közkórháznak. A Szentpéteri kapuban épült laktanya kórházzá történő átalakítására 1957ben utal egy megyei tanácsi határozat. A helyi sajtó először 1958 végén tájékoztatott arról, hogy „megnyitották az új kórházvárost a Szentpéteri kapuban." 302 Ez lett később a megye központi kórháza, szakembergárdáját a Semmelweis Kórház orvosai adták. A volt megyei kórházból pedig városi kezelésű közkórház lett. 303 így alakult ki Miskolcon a városi és megyei közkórházak, ill. szakkórházak rendszere, amely fél évszázadon keresztül alig változó struktúrában működött. Érmek bemutatása viszont már a monográfia további köteteinek feladata. A járványkórház és a szakkórházak működése Miskolcon Az első járványkórház 1888-ban kezdte meg, s 1919-ben fejezte be működését Miskolcon. A Szent István nevét viselő intézmény négy kórteremben 28 ággyal rendelkezett. Továbbépítését az akkori Kont-Bocskay-Martinovics-Zrínyi utcák által határolt tömbben tervezték, de folyamatos beépítettsége miatt „városszéli" helyzete megszűnt, s veszélyessége miatt a lakosság tiltakozott bővítése ellen. 304 1919 végén a Sajó-parti, egykori katonai barakk-kórház két pavilonját jelölték ki új helyéül. Két volt barakkban 16 kórtermet s ezekben 200 ágyat alakítottak ki. A város tiszti főorvosa, Szabó Ármin a Zsolcai kapu helyett a Szentpéteri kaput találta jobb helynek, s ezt azzal indokolta, hogy a városban a járványok esetlegesek, de a nyomortelepeken, barlanglakásokban rohamosan növekszik a tüdőbajosok (tbc) száma, ezért ott célszerű egy új járványkórházat megépíteni, ahol a közelben temető is van. A temetőt pedig a Szentpéteri kapui út nyugati oldalára tervezték. 305 302 Északmagyarország, 1958. december 18. 303 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 269. 304 Reggeli Hírlap, 1919. október 7. 305 DOBROSSY I. 1996. 3. köt. 251. p.
