Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

A Szent Istvánról elnevezett járványkórházat 1928-ban adták át. A 20 helyiséges, két nagyobb egységben 50, illetve 12 ágyat magába foglaló részlegét az akkori legmodernebb felszereléssel, laboratóriummal és műtőszobákkal látták el. A kórházat alkalmassá tették tömegjárványok betegeinek fogadására, így két, egyenként 64 ágyas részleggel is kiegészítették. A kórház külön fertőtlenítőintézettel rendelkezett. A Báthory István tervei alapján megvalósult konstrukció a korabeli híradások szerint Magyarországon szakmai különlegesség volt. Hasonló jellegű közintézménnyel csak Székesfehérvár büszkélkedhetett, de az kevesebb ággyal, kevesebb férőhellyel rendelkezett. Az intézmény átadásakor Henszelmann Aladár a következőket írta: „az új fertőtlenítő intézet, mint egy egész kis városrész, vörös tetejű pavilonjával, kertektől övezetten az Erzsébet kórház mögött terül el. A pesti titra kiugró vadonatúj, szemnek kellemes ház, sőt utcacsoportja egyben egészségügyi ékessége az új Miskolcnak, a leendő minta városnak. Az Alföld és Felvidék határán missziót fog teljesíteni".

306 1934-ben egy nainisztériumi vizsgálat kapcsán vetődött fel, hogy a főleg megyei (regionális) igényeket kielégítő Erzsébet kórház és a város elvárásainak mindenben megfelelő Szent István kórház között feszülő ellentéteket fel lehetne oldani, ha „a város az új járványkórház pavilonját tüdőbeteg kórház céljára az Erzsébet kórháznak átengedné", s ezzel megoldást nyerne a miskolci tüdőbetegkórház régi keletű terve.

307 így született meg egy 20 ágyas tüdőbeteg kórházi osztály felállításának immár reális gondolata. Ez volt az első lépés abban az irányban, hogy Miskolcon a járványkórházhoz hasonlóan létrejöjjön egy önálló tüdőkórház.

308 Az 1944. augusztusi bombázások a Zrínyi és a Semmelweis utcák térségében egyformán okoztak épületkárosodásokat. A háborút követő romeltakarítások során, 1945 június-július között a régi járványkórház épületét a Zrínyi utcában teljesen le kellett bontani, s maradványait eltakarítani. Az új járványkórház felújítására csak 306 Reggeli Hírlap, 1928. augusztus 19. 307 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1936. április 17. 308 Ez a mai Szent Ferenc kórház helyén, a Csabai kapuban, az egyébként Felsőmagyarországi Zsidó Kórháznak épült, majd eladott, később katonai hadtestparancsnokságként is funkcionáló épületben működött.