Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

fürdő működött. Utóbbi „az elmúlt években teljesen tönkre ment, s ezért ismét felépíteni kívánjuk, de szükséges a Felső-városban egy zuhany-rendszerű népfürdő életre hívása is." Ez utóbbi két terve­zett beruházás nem valósult meg. Annyi bizonyos, hogy a XX. szá­zad közepére számos új egészségügyi és szociális intézmény ké­szült el a „szocialista szociálpolitika" égisze alatt. (Az ún. népjóléti igazgatásnak ez a kibontakozása, s eredményei azonban már a monográfia következő kötetében jelennek meg.) A város intézményrendszerében a mentés és a tűzoltás kezdet­től összekapcsolódott. A kórházi ellátást segítő mentőállomás lét­rehozása a XX. század második felének „eredménye". Az önkéntes tűzoltóság is megszűnik korszakunk végére, s létrehozták a hiva­tásos városi tűzoltóságot, amely önálló költségvetéssel rendelke­zett, s a szociális szférához tartozott. Ezért a „hagyományos" tűz­oltóság munkáját és megszűnését is e fejezetben tárgyaljuk. Közkórházak Miskolcon és Diósgyőrben A miskolci Erzsébet kórházat 1900-ban avatták, s megyei fel­adatokat is ellátó, megyei intézmény volt. Történetének első két évtizedét a monográfia korábbi kötete tárgyalta. 257 Építési engedé­lye után a munkálatok megkezdése éppúgy 1899-re datálható, mint a diósgyőr-vasgyári kórház esetében. 258 A miskolci kórházat 1900. december 2-án, a vasgyárit 1901. december 31-én avatták. A két intézmény története ezt követően elkülönül egymástól. A kö­vetkezőkben az Erzsébet kórház 1919-1949 közötti, a vasgyári in­tézmény 1901-1949 közötti történetét mutatjuk be. Az Erzsébet kórházról, a háború okozta változásokról a Reggeli Hírlap 1919-ben és 1920-ban is gyakran tudósított. 1919 elején a kórház férőhelyeinek száma 378 fő (ill. ágy) volt. A belgyógyásza­ton legnagyobb a zsúfoltság. Az államépítészeti hivatal tervei alap­ján az elmegyógyászati és a bujakóros osztály fejlesztésére, vagy új 257 DOBROSSY I. 2003. 783-797. p. 258 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/c. 239/1899 a diósgyőri kórházhoz ld. GYÁRFÁS Á. 1976. 14-15. p. Az alapításnál az LKM irattára 34.480. sz. dokumentumára hi­vatkozik, de ez a levéltári nyilvántartás azóta megszűnt, így a továbbiakban a kiadványra fogunk hivatkozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom