Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

osztály megépítésére van szükség. (Ez összefüggésben lehet a háborús évekkel.) A hadügyminiszter hozzájárult ahhoz, hogy a zsúfoltság csökkentése érdekében a 4 éven felüli betegek a kórház belgyógyászatáról a helyőrségi és csapatkórházakhoz is áthelyezhetők legyenek.

259 (Valószínű ez összefüggésben lehetett a „spanyolinfluenzával", vagy spanyolbetegség-járvánnyal, amely miatt 1918 szeptembere és 1919 januárja között még az iskolákat is bezárták, hogy az áldozatok száma mérsékelhető legyen.)

260 Egy másik híradás arról tanúskodik, hogy a háború kitörésekor a megye felajánlotta és a magyar hadvezetés rendelkezésére bocsátotta az akkor 80 ággyal rendelkező teljes sebészeti osztályt. „A háború alatt a legnehezebb sebesülteket hozták Miskolcra, ahol a legkitűnőbb ápolásban volt részük, az Erzsébet kórházban." A háború után a honvédség nem adta vissza az osztályt a civileknek, hanem az itt utókezelt katonákért a kincstár útján fizetett a kórháznak. Ilyen helyzetben tört ki a belgyógyászat egyik kórtermében spanyolnátha, a másikban pedig tífusz, amely a jó hírű és jól felszerelt kórházat teljesen lebénította, hiszen a szülészet maradt az egyetlen épület, ahová viszont mindenféle beteget elhelyezni nem lehetett.

261 Ha az első világháború kórházat érintő tehertételei iratok hiányában nem is rajzolódnak ki előttünk teljes valóságukban, a kórház belső élete a személyi ügyek kapcsán érzékelhetővé válik. Az 1918 decembere és 1920 nyara közötti időszak sebészeti személyzeti anyaga ugyanis hiánytalanul megőrződött, így az 1919. évi főorvosi pályázat anyaga is.

262 1923-ban Köllner Károly kórházigazgató és Szabó Ármin városi tiszti főorvos kezdeményezésére indultak meg azok a tervezések, amelyek fél évtized alatt megvalósulva jelentősen megváltoztatták a kórház területének „beépítettségi" képét. Szabó Ármin megfogalmazta a tuberkulózis elleni városi programot. Ennek sarkalatos pontja a betegségben szenvedők gyógyítása. Az új „pavillon" építésére kétféle javaslatot tett. Az egyik: a kórház területén épüljön fel, s az erre kínálkozó terület a belgyógyászat és az elkülönítő 259 Reggeli Hírlap, 1919. február 8. 260 HALMAY B.-LESZIH A. 1929.145-146. p. 261 Reggeli Hírlap, 1918. szeptember 28. 262 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 904/b. 7454/1926.