Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

rabban említett szerzőnk különös hatékonyságot tulajdonított a szakmai és a „kaszinó jellegű" egyesületeknek. Előbbiek követték a gazdasági fejlődést, s az egyidőben megfogalmazódó korszellemet, utóbbiak pedig a hagyományok őrzői, átmentői voltak. Szegőfi Anna természetesen a „történelmi" Miskolc szerveződéseiről, egyesületeiről készített összegezést. Alábbiakban azonban Miskolcon kívül a Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly, Hámor és Szirma területén létezett és működött egyesületeket is bemutatjuk. Többségükről alapadatokat közlünk, míg az ismertebb, fontosabb egyesületek esetében néhány mondatban kitérünk hatékonyságukra, elsődlegesen a település történetében betöltött szerepükre is. A források természetesen egyenetlenek, hiszen amelyeket belügyminiszteri rendelettel szüntettek meg, azoknak be kellett adniuk irataikat, egyéb tárgyi eszközeiket (pecsét, címtábla, jelvény), míg mások esetében megőrződtek a levéltárban a működésükre vonatkozó alapadatok (alapítás és megszűnés éve, székház címe, vezető neve, esetleg taglétszám). Rásó József kutatásai eredményeként Miskolc város tanácsa iratai között előkerültek a megszüntetett, a megmaradt vagy az „új alapítású" egyesületek nyilvántartó lapjai, így 264 egyesületről rendelkezünk valamilyen terjedelmű dokumentációval. Ezek száma meghaladja a dupláját annak, amelyről az 1929. évi összesítés tájékoztat.

162 Az egyesületek törvényes működésének rendje 1920-1945 között nem változott. Tehát az adott egyesület megfogalmazta alapszabályzatát, amelyet a belügyminiszter (más esetekben a szakminiszter a belügyminiszterrel egyeztetve) láttamozott, s azt - ha jóváhagyta - közzétették teljes terjedelemben a hivatalos lapokban. Az engedélyezés lényege a záradékolás volt, amelyet minden egyesület köteles volt alapszabályzatának végén nyomtatásban is megjelentetni. 1875-től a második világháború végéig a szövegezés a következő volt: „Azokban az esetekben, ha az egyesület (kör, társulat, Kaszinó, Klub, stb.) az alapszabályban előírt célját és eljárását nem tartja be, hatáskörét túllépi, államellenes működést fejt ki, a közbiztonság és a közrend ellen súlyos vétséget követ el, vagy 162 RÁSÓ J. 2002. 49. p. Kézirat és vö. B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 1311. adatainak felhasználásáért ezúton is köszönetemet fejezem ki.