Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

kötetében.

159 A hosszabb-rövidebb ideig működő, vagy korszakunkban is tevékenykedő szervezeteket ugyanabban a csoportosításban igyekszünk bemutatni, mint ahogy ő tette. Természetesen más az alapszabálya, feladatmegfogalmazása, vonzereje az első világháború előtti és az azt követő korszak civil szerveződéseinek. Megváltoztak az egyes csoportokba (típusokba) sorolható szervezetek egymáshoz viszonyított arányai is. Míg az első világháború időszakában a leghatékonyabb munka a jótékonysági, segélyező és vallásos női egyesületekben folyt, addig a két háború között az ipari, kereskedelmi, munkavállalói, tehát mimkás kulturális és érdekvédelmi szervezetek váltak jellemzőbbé. A háború évei alatt, a politikai jobbratolódás időszakában a részben vagy egészben pártokhoz kapcsolható egyesületek szerepe lesz domináns. 1945-1949 között belügyminiszteri rendeletre előbb a politikai, majd a más természetű, a polgári életformát idéző egyesületeket is megszüntették. 1929-ben Zsedényi Béla még úgy látta, hogy a háború után „a társadalmi élet legpontosabban ellenőrizhető megnyilvánulásait az egyesületek élete tárja fel."

160 Két évtized múlva a társadalmi életnek már nem voltak jellemzői a helyi alapítású egyesületek. A „felső kezdeményezésre" megalakult új, országos szervezetek helyi csoportjai erőteljes politikai meghatározottság alatt működhettek. Az államosítással létrehozott nemzeti vállalatok „tartozékai" lettek, vagy feloldódtak a szakszervezetekben. Az első világháború előtt Miskolcon negyedszáz volt az egyesületek száma, az 1920-as évek végén pedig már közelítette a 125-öt. A korabeli csoportosítás, vagy a szervezet jellege szerint 15 egyesület vállalt jótékonysági feladatokat, 9 pedig „kaszinó jellegű" volt, vagy maradt. 7 egészségügyi, 4 tudományos, 8 zenei egyesület mellett 3 volt magát „vallásos"-nak nevező egyesület. A trianoni határokon belül komolyabb szerepet kapott az idegenforgalom és a turisztika (27 ilyen jellegű egyesület működött). Az ipari és kereskedelmi civil szervezetek száma szintén 27 volt. A korabeli kimutatások szerint 4 gazdasági és 18 egyéb, tehát a korábbiaktól eltérő feladattal alakult egyesület működött városunkban.

161 Ko159 SZEGŐFI A. 2003. 723-772. p. 160 ZSEDÉNYI B. 1929. 70-71. p. 161 Magyar Jövő, 1929. március 10