Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

szakokkal problémamentesen összehasonlítható homogén adat­sorokat képeznünk. Tárgyalásunk érdemi része az 1940-es évek eleje. A demográfiai folyamatok túlnyomó többsége esetében a né­hány éves csúszás, illetve adatkimaradás nem okoz komolyabb elemzési nehézséget. A demográfiai folyamatok átalakulása, a né­pesség szerkezetének módosulása általában lassan zajlik le, a vál­tozások hosszabb távon érvényesülnek. Kivételt képeznek ez alól a második világháború direkt halálozási, illetve kényszervándorlási következményei (holocaust, kényszermunkára hurcolások, mene­külések, kitelepítések és lakosságcserék), ezek azonban más, nem a Központi Statisztikai Hivatal által készített forrásokból, illetve utó­lagos feldolgozások segítségével viszonylag pontosan felderíthe­tők voltak. Ez a tanulmány szerves egységet alkot az 1918 előtti korszakról szólóval. Két részletben való megjelentetését nem annyira az alap­vető demográfiai folyamatok lényeges eltérése, mint inkább a tár­sadalmi-politikai változások, illetőleg a várostörténeti monográ­fiakészítés technikai szükségletei kívánták meg. Alapvető szakmai célkitűzésünk végig Miskolc hosszú távú népességi folyamatainak megismerése és megismertetése volt. Ezen belül különös figyelmet érdemel az az időszak, amely az 1880-as évektől indul és tart egé­szen a XX. század közepéig, ami Miskolc és Diósgyőr, illetve a kör­nyező falvak markáns demográfiai változásaiban mutatkozik meg a legszembetűnőbben. Ez az úgynevezett demográfiai átmenet időszaka, melynek részletesebb jellemzésére az alábbiakban fogunk visszatérni. Ami mindenkinek, aki a város történetét tanul­mányozza, azonnal szembetűnik, az az adatsor, amely a település­együttes hihetetlenül dinamikus népességnövekedését mutatja: a második világháború Magyarországot is érintő időszakára Diós­győr népessége a kiinduló XIX. század közepi időszak több mint nyolcszorosára, Miskolcé négy és félszeresére, a környező hagyo­mányos falvaké (Görömböly, Hejőcsaba, Szirma) három és félsze­resére nő. Bár a növekedés üteme a most tárgyalandó időszakban, az első világháború után némileg lelassul, ezzel együtt Miskolc, Diósgyőr és a környező ipari falvak (Hámor, O-, Új- és Répáshuta) népességnövekedése 1910-hez képest 1941-ig még mindig 50 szá­zalék körüli, s a lassan külvárosokká alakuló - fentebb említett -

Next

/
Oldalképek
Tartalom