Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

szakokkal problémamentesen összehasonlítható homogén adatsorokat képeznünk. Tárgyalásunk érdemi része az 1940-es évek eleje. A demográfiai folyamatok túlnyomó többsége esetében a néhány éves csúszás, illetve adatkimaradás nem okoz komolyabb elemzési nehézséget. A demográfiai folyamatok átalakulása, a népesség szerkezetének módosulása általában lassan zajlik le, a változások hosszabb távon érvényesülnek. Kivételt képeznek ez alól a második világháború direkt halálozási, illetve kényszervándorlási következményei (holocaust, kényszermunkára hurcolások, menekülések, kitelepítések és lakosságcserék), ezek azonban más, nem a Központi Statisztikai Hivatal által készített forrásokból, illetve utólagos feldolgozások segítségével viszonylag pontosan felderíthetők voltak. Ez a tanulmány szerves egységet alkot az 1918 előtti korszakról szólóval. Két részletben való megjelentetését nem annyira az alapvető demográfiai folyamatok lényeges eltérése, mint inkább a társadalmi-politikai változások, illetőleg a várostörténeti monográfiakészítés technikai szükségletei kívánták meg. Alapvető szakmai célkitűzésünk végig Miskolc hosszú távú népességi folyamatainak megismerése és megismertetése volt. Ezen belül különös figyelmet érdemel az az időszak, amely az 1880-as évektől indul és tart egészen a XX. század közepéig, ami Miskolc és Diósgyőr, illetve a környező falvak markáns demográfiai változásaiban mutatkozik meg a legszembetűnőbben. Ez az úgynevezett demográfiai átmenet időszaka, melynek részletesebb jellemzésére az alábbiakban fogunk visszatérni. Ami mindenkinek, aki a város történetét tanulmányozza, azonnal szembetűnik, az az adatsor, amely a településegyüttes hihetetlenül dinamikus népességnövekedését mutatja: a második világháború Magyarországot is érintő időszakára Diósgyőr népessége a kiinduló XIX. század közepi időszak több mint nyolcszorosára, Miskolcé négy és félszeresére, a környező hagyományos falvaké (Görömböly, Hejőcsaba, Szirma) három és félszeresére nő. Bár a növekedés üteme a most tárgyalandó időszakban, az első világháború után némileg lelassul, ezzel együtt Miskolc, Diósgyőr és a környező ipari falvak (Hámor, O-, Új- és Répáshuta) népességnövekedése 1910-hez képest 1941-ig még mindig 50 százalék körüli, s a lassan külvárosokká alakuló - fentebb említett -